A Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége szerdán befejezte háromnapos brüsszeli látogatását, Pásztor István pártelnök és Varga László, a párt elnökségi tagja, a köztársasági parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese, Deli Andor fideszes néppárti képviselő meghívására érkezett Brüsszelbe, ahol az Euró pai Parlament és az Európai Bizottság számos képviselőivel, tisztségviselőivel folytatott tárgyalásokat. A többi között találkoztak Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, Joseph Daullal, a Néppárt elnökével, Eduard Kukannal, az EU-Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség elnökével, Myriam Ferrannal, az Európai Bizottság Szerbiával megbízott szaktestületének vezetőjével, Navracsics Tibor oktatási, művelődési, ifjúsági és sportügyi biztossal, valamint a magyar fideszes néppárti képviselőkkel.
– A napokban lesz hét éve annak, hogy a VMSZ megfigyelői státusban tagja az Európai Néppártnak. Az elmúlt hét évben sokszor eljöttünk ide konferenciákra, találkozókra, ma azonban egy új pillanatot kell észrevennünk: a májusi európai parlamenti választásokat követően új képviselők is bekerültek a parlamentbe, a bizottsági struktúra is megújult. Saját képviselőnk van Deli Andor személyében, s itt kell megjegyeznem, hogy hét évvel ezelőtt még nem hittük volna el, ha valaki azt mondja, a vajdasági magyarságnak saját képviselője lehet az Európai Parlamentben. Deli Andornak fontos, összetett megbízatása van: egyrészt a Fidesz magyarországi delegációjának a tagja, másrészt vajdasági magyar, harmadrészt kettős állampolgár, aki szerb állampolgársággal is rendelkezik. Ez határozza meg a parlamenti munkája során megvalósítandó három feladatát is – közölte a találkozókat követően lapunknak nyilatkozva Pásztor István.
Mint mondta, meglepetésszerűen tartja a pártjához való viszonyulás megváltozását: nagyobbnak látta az érdeklődést és a VMSZ elfogadottságát, mint korábban. Ez a hosszú ideje tartó jelenlét, a hazai politikában betöltött szerep eredménye Pásztor szerint. Mint hozzátette, fontos tapasztalat az is, hogy a beszélgetőpartnerek mindegyike eltökélt támogatója Szerbia uniós csatlakozásának.
– Felmerültek standard, megkerülhetetlen kérdések. Az egyik ilyen Vojislav Šešelj visszatérése, a másik Szerbiának Oroszországhoz való viszonya s az unióval való kapcsolatok elemzése. Minden beszélgetésnek témája volt a kisebbségek helyzete is Szerbiában. Kétféle beszélgetőpartnerünk volt. A Néppárt színeiben indult magyar képviselők jelentették az egyiket. Őket a vajdasági magyarokat érintő eseményekről, elképzeléseinkről tájékoztattuk. Terveink kapcsán azokra helyeztük a hangsúlyt, amelyek a parlament vagy a bizottság előtt feladataként is megfogalmazhatók. A beszélgetések másik sorát a nem magyar ajkú beszélgetőpartnerek képezték. Velük elsősorban Szerbiáról, azon belül is a vajdasági magyarság álláspontjairól tárgyaltunk. Hangsúlyoztam, hogy az uniós csatlakozási folyamat töretlensége mellett szállunk síkra. Elmondtam, értetlenül állunk Šešelj hazaengedésének ténye előtt, nem értjük, miért nem volt 11 és fél év elég legalább egy elsőfokú ítélet kimondására. Elmondtam azonban, hogy valamiféle reinkarnációra már nincs lehetőség, ez a történet lezárult, Szerbia ma már nem vevő az effajta szélsőségességre, igaz, sok emberben zavart kelt e jelenség.
Pásztor elmondta, szeretné erősíteni a magyar közösség brüsszeli jelenlétét, s folyamatosan kapcsolatban maradni azokkal, akik kihatnak Szerbia uniós csatlakozására, megemlíteni terveinket, szándékainkat, elvárásainkat, problémáinkat, hogy azok a csatlakozás folyamatában később mindig ellenőrizhetők legyenek. Szerbiából a Néppártban csak a VMSZ-nek van képviselője, s meggyőződésének adott hangot, hogy a Néppártnak is az az érdeke, hogy olyan személyektől kapjon információkat, akik ismerik a szerbiai folyamatokat.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga által tett legújabb kijelentésekre reagálva – melyek kifogásolták, hogy a VMSZ-nek EP-képviselője van – a pártelnök elmondta, hogy „a szamárbőgés nem hallik az égig”, így az EU-ba sem jutottak el ezek a megjegyzések. A mondatok kimondóival ellentétben minket itt ismernek, róluk pedig nem is tudnak – tette hozzá, s azt mondta, a kimondottak mindig a beszélőt minősítik.
Varga László, a küldöttség tagja elmondta, hogy két szemszögből lehet értékelni a lezajlott eszmecseréket. Szerbia uniós csatlakozásának a megítélése az egyik szempont, s mint mondta, nem hangzott el olyan észrevétel, ami újdonságként hatna, otthoni szemmel is ugyanolyannak látjuk a csatlakozási folyamatot, mint amilyennek e folyamat itt, Brüsszelben mutatkozott – tette hozzá.
– Ugyanazok a problémák jelennek meg ugyanolyan megítéléssel ezeken a beszélgetéseken. Ez jellemzi az értékelés első szempontját. Fontosnak tartom, a másik szempont elemzését, amelyik a VMSZ és a vajdasági magyar közösség szempontja. Itt már hoztak ezek a beszélgetések új elemeket: hét éve építi a VMSZ politizálásának uniós szárnyát, s most azt tudjuk megállapítani, hogy egyre nagyobb mértékben ismernek fel bennünket, érdeklődnek politikánk, értékrendszerünk iránt. Pártunk és a vajdasági magyar közösség kapcsolati tőkéje tehát egyre nagyobb európai uniós intézményekben. Ahhoz, hogy otthon egyre nagyobb legyen az érdekérvényesítési képességünk, hogy nagyobb legyen annál, amit hat parlamenti hely jelent, szükség van arra, hogy befolyásunk legyen azokon a színtereken, ahol Szerbia sorsáról döntenek. Ezeken a tereken kell elmondanunk álláspontjainkat – értékelte Varga László.
