A szajániak erejét már három napja próbálgatja a vajdasági magyar színjátszók legnagyobb szemléje, amely március 21. és 30. között naponta kettő vagy három előadást jelent a falucska óriási színháztermében. A résztvevők arról számolnak be, a szajániak nagyon figyelmes házigazdák, ahol a helyi közösség elnöke, az egyesületek tagjai, a diákok és az iskola egyaránt részt vállalnak minden egyes pillanatban és minden munkában.
Megmozdult a falu, megmozdult 17 színjátszó csoport és a hétvégén szinte a föld is a művelődési ház alatt, a közönség ugyanis óriási számban figyeli az előadásokat, a történéseket. A szombati nap kivételesen nehéz előadásoké volt a Találkozó színpadán. A noszai Éjjeli Pávaszem Vass Ágnes vezetésével, Kálló Béla és a társulat rendezésében saját maguk által írt történetet hozott. A találkozó szakmai zsűrije, Brestyánszki Boros Rozália dramaturg, Béres Márta színművésznő és Solténszky Tibor dramaturg elmondta, a játszóktól nagyon szuggesztív játékot kapott a közönség, ám a folyamatos nehéz témák között szükség lett volna ellenpontokra, amikre támaszkodhat a közönség, amiktől a színházi élmény erősebb lett volna.
Béres Márta saját élményeit is megosztotta a csoporttal: – Az emberek nagyon kegyetlenek tudnak lenni azzal kapcsolatban, amit a színpadon látnak, főleg ha az annyira ellentmondásos érzéseket vált ki, mint ez az előadás. Ezért mindig óriási dolog, amikor a játszók maximálisan felvállalják és megcsinálják a „szerepüket” a színpadon. A szakmai zsűri nagyon örült a magyarkanizsai Fény-Bárka előadásának, amelyet Mácsai Mónika készített fogyatékkal élő fiatalokkal. A velük való színházi foglalkozásban nagy segítségére volt Vörös Imelda színésznő. Felemelő élményként élhette meg a közönség a rövid, de valóban őszinte előadást, ami az összefogásról szólt. Este a magyarkanizsai Gondolat-Jel Társulat Martin McDonagh első darabját, A párnaembert hozta, amit igen keveset játszanak. A társulat stílusa egyedi, együtt gondolkodó és dolgozó fiatalokról van szó, akik most is nagyon összetett előadást hoztak. Az eredetileg kamaradarabként játszott előadás megsínylette az óriási teret, ám a színészek munkáján mindez nem volt érzékelhető, nagyon-nagyon erős színpadi játékot láthattunk, érzékeny, profi szintű játékot.
Vasárnap szintén különleges színházi élményekkel gazdagodhatott mindenki Szajánban. Ismét visszatért kétéves kihagyás után a színpadra Szilágyi, méghozzá Spíró György kétszereplős darabját bhozták, a Prahot, Kuntity Zámbó Klementina rendezésében. A zentai KEX Egyesület pánikot próbált kelteni egy filmfeldolgozással, este pedig szintén kortárs darabot láthatott a közönség, ugyanis a nagykikindaiak Zalán Tibor Amese marad című darabjával érkeztek. A József Attila színjátszó csoportot Király Sándor rendezte, aki a Deszkára fel! képzés résztvevője.
Hétfőn délután öt órától a találkozó sztárszerzőjének, Lénárd Róbertnek Éjféltájt című vígjátékát hozzák a nagybecskerekiek, akik a szervezők nagy örömére sok év kihagyás után ifjúsági színpadukkal újra részt vesznek a találkozón. Este az Adai Színtársulat mutatja be Garaczi László Ovibrader című darabját, amelyet Krizsán Szilvia rendezett.
