A négy, javában szerbek lakta észak-koszovói községek képviselő-testületei elfogadták a községek statútumait. Goran Rakić, Kosovska Mitrovica északi részének polgármestere pedig letette az esküt. Edita Tahiri, koszovói kormányfőhelyettes elfogadhatatlannak tartja a statútumok tartalmát. Tahiri szerint a statútumok Koszovó alkotmányával és törvényeivel, valamint a brüsszeli megállapodással sem állnak összhangban. A négy községnek a koszovói önkormányzati minisztériummal együttműködve kell módosítaniuk az alapdokumentumokat, magyarázta Tahiri. Ha ezt nem teszik meg, akkor Pristina törvénytelennek tekinti a községi hatalmi struktúrákat, és kénytelen lesz megtenni a szükséges lépéseket, mondta.
Dragan Jablanović, a szerb községek közösségének megalapításáért felelős irányító testület koordinátora nem ért egyet Tahirivel, szerinte a statútumok összhangban állnak a koszovói törvényekkel. Egyébként is a törvények értelmében a községeknek a statútumok elfogadását követő hét napon belül kell továbbítaniuk a dokumentumokat az önkormányzati minisztériumnak, az pedig csak azután hozhat állásfoglalást arról, hogy azok összhangban állnak-e a vonatkozó törvényekkel, magyarázta Jablanović, valamint azt is elmondta, hogy a minisztériumok képviselői részt vettek a községi képviselő-testületek azon ülésén, amelyen elfogadták a statútumokat, és egyetlen megjegyzésük sem volt.
A majdani koszovói katonaság kérdése is téma volt csütörtökön. A Večernje Novosti értesülései szerint a koszovói védelmi erőkben tiszteletben fogják tartani Koszovó etnikai összetételét. A szerbeknek állítólag regionális parancsnokaik lehetnek majd. Nem hivatalos értesülések szerint ha a pristinai fél elfogadja ezt az elképzelést, akkor a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodást is módosítani kell. Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök ezt úgy képzeli el, hogy az észak-koszovói szerbeknek külön katonaságot kell alapítaniuk. Az eddigi megállapodások szerint a szerb fél egyértelmű biztosítékot kapott arra, hogy a koszovói katonaság soha nem lép Észak-Koszovó területére, magyarázta Nikolić.
A Novosti értesülései szerint a koszovói szerb katonai alakulatok a koszovói rendszer kereteiben működnének, hasonlóan, mint a rendőrség az észak-koszovói községekben. A katonai alakulatokban tiszteletben tartanák a terület etnikai összetételét. Az alakulatok működéséről a majdani szerb községek közösségével is egyeztetnének, írja a Novosti.
Branko Ružić, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere civilizációellenesnek és szükségtelennek tartja a koszovói katonaság megalapításának ötletét, valamint reményét fejezte ki, hogy Belgrád brüsszeli és pristinai partnerei is felismerik ezt. A brüsszeli megállapodás civilizációs vívmány, amelynek az európai értékeket kellene közelebb vinnie a nemzetekhez és nem veszélyeztetnie a stabilitást, a szociális igazságosságot, a gazdasági fejlődést és a biztonságos környezetre való jogot, értékelte Ružić.
Oliver Ivanović, a koszovói Szerbia, Demokrácia, Igazságosság Polgárok Csoportja elnökének ügyében is újdonság történt, a férfit a pristinai fogdából átszállították a Kosovska Mitrovica-i fogdába. Ivanovićot a koszovói rendőrség, valamint az EULEX rendőri alakulatának konvoja kísérte. Az áthelyezést Ivanović kérvényezte, azaz harcolta ki éhségsztrájkkal.
Ksenija Božović, az SZDIPCS alelnöke köszönetet mondott a szerb kormánynak eddigi segítségéért az Ivanović-ügyben. Božović hiszi, hogy Ivanović Kosovska Mitrovicában biztonságban van. Azt is elmondta, tovább küzdenek azért, hogy Ivanović szabadlábon védekezhessen.
Nebojša Vlajić, Ivanović ügyvédje szintén kedvező lépésnek tartja védencének áthelyezését. Egy fogdában, ahol minden fogvatartott és minden őr albán nemzetiségű, Ivanović életveszélyben volt, emelte ki Vlajić.
– Végre elkezdhetünk komolyan foglalkozni a védelemmel, hiszen a pristinai fogdában ehhez technikai okokból kifolyólag hiányoztak a feltételek. Mindent meg kell tennünk azért, hogy Ivanović szabadlábon védekezhessen – magyarázta Vlajić.
