Helyi embereket és vállalkozókat érint

A VMSZ jövőre már a Wekerle-terv keretében a vajdasági magyar emberekkel és vállalkozókkal próbálja felélénkíteni a gazdaságot

Miklós Hajnalka

2013. szeptember 29., 13:38

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt azoknak a fiataloknak a kivándorlása, akik a jobb megélhetés reményében próbálnak szerencsét külföldön. A kivándorlás ma már nem függ a végzettségtől, vagyis attól függetlenül vállalnak külföldön munkát, még annak ellenére is, hogy rossz, viszontagságos körülmények között kell nekik dolgozniuk, illetve élniük. Vajdaság falvai lassan elnéptelenednek. Ezt a folyamatot szeretné a Vajdasági Magyar Szövetség leállítani azokon a gazdasági törekvéseken keresztül, amelyekre a Wekerle-terv lehetőséget nyújt, tudtuk meg Újhelyi Ákostól, a VMSZ tartományi parlamenti képviselőjétől.

– A Wekerle-terv a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája, amelyben Magyarország kormányának megfogalmazása szerint a környező országokat partnerként kezeli, a külhoni magyarokra pedig stratégiai partnerként tekint. Lényege ennek a Wekerle-tervnek, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság boldogulását és itt maradását segítse. Ehhez a tervhez kapcsolódik a VMSZ által elkezdett gazdaságélénkítő és területfejlesztési terv, amiről Pásztor István, a pát elnöke már beszélt a Szent István-napi ünnepségünkön, Palicson. A gazdaságélénkítő és területfejlesztési tervvel a célunk az, hogy megakadályozzuk a határ menti települések további kiürülését, illetve az eddig elvándorolt polgárokat visszacsábítsuk szülőhelyükre. Természetesen ez egy hosszú távú cél, most az elsődleges célunk az, hogy a kivándorlást lecsökkentsük és megállítsuk. Elsősorban a munkanélküliség vezetett oda, hogy a középkorosztály és a fiatalabb generáció elhagyja az országot. Éppen erre adna választ a gazdaságélénkítő és területfejlesztési terv, ami több szférát ölel fel: a mezőgazdaságot, a turizmust, a kereskedelmet, az infrastruktúrát, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztését, és mindenképpen a munkahelyteremtés a legfontosabb mozzanata. Három régióban készítettük helyzetfelmérést: Észak-Bácskában, Észak-Bánátban és Közép-Bánátban, illetve ezenkívül még két községben: Óbecsén és Szenttamáson.

Az elvándorlás ugyanolyan mértékben sújtja mindegyik régiót?

– Vannak olyan területek, ahol a kivándorlás mértéke sokkal nagyobb, mint más területeken. A települések kiürülése főként a bánáti, bánsági részre jellemző. Ez azért van, mert Vajdaságban különbözik az ipar kiépülése, és az ipar jelenléte is változó. Vagyis egyes régiók fejlettebbek, mint mások, de mindhárom régióra jellemző, hogy a fiataljaink elhagyják otthonaikat, és külföldön vállalnak munkát.

Meghatározott szakemberek próbálkoznak meg külföldi munkavállalással, vagy a kivándorlás ma már nem végzettségfüggő?

– Most már azt lehet mondani, hogy iskolai végzettségtől függetlenül azok a fiatalok, aki nem tudnak szülőhelyükön munkát találni, külföldön próbálkoznak. Erre nagyobb lehetőséget ad a kettős állampolgárság intézménye. Bár a külföldre utazás könnyebb lett ez által, mégis nagyon nehéz döntést hozni arról, hogy valaki elhagyva otthonát külföldön vállaljon munkát, hiszen mindenki abban a közösségben szeretne érvényesülni és boldogulni, ahol felnőtt. Ugyanakkor pedig információink szerint nagyon nehéz körülmények között élnek és dolgoznak a vajdasági magyarok idegenben. Képességük, szaktudásuk, végzettségük ellenére sok esetben nem becsülik meg őket. Mégis a jobb megélhetés miatt ezek az emberek vállalják a nehézségeket, ami viszont hosszútávon számos negatív következménnyel is jár.

És információik szerint visszajönnének a külföldön munkát vállaló fiatalok, amennyiben jobb körülmények lennének itthon?

– Tapasztalatink szerint igen, visszajönnének, hiszen ide kötik őket a barátok, a család. És a vajdasági magyarok különben is rendkívül erős gyökérrel rendelkező emberek, akik még ha külföldön élnek és dolgoznak is, ha idejük engedi, hazalátogatnak. Egyébként is, ha itthon tudnának munkát találni, és olyan fizetést kapnának, amiből meg lehet élni, akkor el se mennének külföldre. Vagyis átlagban a vajdasági magyar emberek nem nyugati bérre vágynak, csupán olyan juttatásra, amiből fenn tudják tartani magukat és családjukat.

A helyzetfelmérés folyamatban van. De miután az elkészül, a VMSZ hogyan tud a kialakult helyzetre reagálni, illetve mely szervektől várhat támogatást elképzelései megvalósításában?

– Jelenleg a helyzetértékelés folyik, az utolsó simítások vannak még hátra, amivel várhatóan az év végéig végzünk is. És akkor a következő év első felében megkezdhetjük a terepi munkát, amikor nyilvános vitán keresztül, különböző községekben felvesszük a kapcsolatot a helyi polgárokkal és vállalkozókkal, hogy kiderüljön, mire lenne a helybelieknek szükségük, milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Az elképzelések, a fejlesztések megvalósításához szükséges pénzt pedig Európai Uniós forrásokból szeretnénk fedezni. Miután Szerbia is hozzáfér majd az Európai Unió előcsatlakozási pénzforrásaihoz, jelentősen nagyobb lehetőségek tárultak elénk, ebből finanszíroznánk azokat a követeléseket, amelyeket a terepi munka során a polgárok, a vállalkozók megfogalmaznak. Miután különböző internetes platformokon többen is szóvá tették, hogy erre a gazdaságélénkítő és területfejlesztési tervre miért nem kerül már korábban sor, a VMSZ miért nem fogott hozzá korábban, még a lakosság kivándorlása előtt, azt kell mondanom erre, hogy tervet ugyan lehetett volna írni, de az anyagi fedezet eddig nem volt meg rá. Miután Szerbia hozzáférhet majd az előcsatlakozási pénzforrásokhoz, illetve mivel Magyarország az Európai Unió tagja, nagyobb forrásai lesznek a munkahelyteremtés támogatására. Ezeken a forrásokon keresztül fogja elősegíteni a külhoni magyarságot, de saját gazdaságát is. Ugyanakkor pedig a szerb parlamentben 5 kitűnő VMSZ képviselőnk van, akik a magyarság érdekeit a lehető legjobban védik, ők is kiállnak majd a projekt mellett. De az szerb állam és a szerb kormány is támogatni fogja ennek a projektumnak a megvalósulását, hiszen egyrészt határon átnyúló tervről van szó, másrészt a szerb államnak is a munkanélküliség csökkentése a célja, s azt is nagyon jól tudják, hogy beruházások nélkül ezt nem tudják véghezvinni.

A gazdaságélénkítő és területfejlesztésről szól terv a külföldi beruházóknak ezekre a területekre csábítását is magára vállalta?

– Elsősorban a helyi vállalkozók erősítése szerepel ebben a tervben. Külföldi beruházók idevonzása nem része ennek a tervnek. A helyi vállalkozók felkarolása a cél, hogy az ő ötleteire próbáljon meg pénzforrást találni. Vagyis elsősorban helyi emberekben és helyi vállalkozókban gondolkodik.

A Kárpát-medencében más országok miként álltak a Wekerle-terv megvalósításához?

– Tudomásom szerint több ország még hozzá sem fogott. Mi az elsők között vagyunk annak megvalósításában, vagyis a Kárpát-medencében, úgy tűnik, mi tettük ezen a téren a legtöbb lépést.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége