Dr. Zagyva Tibor értesítette szerkesztőségünket, hogy az 1944 végén elhurcolt és megölt nagyapja, Mérey István rehabilitálást követően az államhatalom által később meghurcolt nagyanyját, Mérey született Keller Emmát is tisztázta a bíróság a koholt vádak alól, és ügyében meghozta a rehabilitációs végzést.
Lapunkban több ízben foglalkoztunk a zombori Mérey István nyerges és szíjgyártó mester tragédiájával, aki a honvédség bevonulásakor életével és vagyonával garantálva mentett meg a kivégzéstől helybeli szerb polgárokat, majd a partizán vérbosszú áldozatává vált, annak ellenére, hogy szerb polgártársai írásban tanúsították tisztes magatartását és áldozatkészségét. Az 1944. december 11-én a házából elhurcolt Mérey István számos mártír sorstársával nem került élve elő a hírhedt zombori Kronich-palotából. Feleségét alig másfél évvel később egyebek közt nyerészkedéssel vádolta meg a hatóság, mert az asszony folytatta mesterségét – ő volt az ország első női szíjgyártója – és a hatóság „megtalálta” nála az ehhez tartalékolt állatbőrt. Súlyos börtön lett a büntetése.
Gyerekként félárva maradt lánya, Zagyva-Mérey Emma 2006-ban indította el az édesapja 2007-es rehabilitálását eredményező eljárást, majd első fokon nem anyagi jellegű kártérítési pert nyert a szerb állammal szemben az elszenvedett lelki sérelmek, traumák és megaláztatás miatt, ami ellen az állam fellebbezett. Ezt követően tavaly sikerült csak holttá nyilvánítania édesapját, akit 1944. december 12-től kezdve soha senki sem látott.
Időközben a jelenleg a magyar–szlovén határ közelében fekvő Bajánsenyén élő Zagyva-Mérey Emma az édesanyja rehabilitálási eljárását is kiharcolta, amiben a CMH zombori információs irodájában jogi szolgáltatásokat nyújtó dr. Jagicza Ferenc és Zsoldos Sándor zombori ügyvéd nyújtottak önzetlen és ingyenes segítséget. A Reh. br. 77/12 ügyszám alatt vezetett rehabilitációs végzést a zombori Alapfokú Bíróságon Jelica Grubić bírónő hozta meg 2012. december 14-én, amit az elmúlt hétvégén kézbesített a posta Magyarországon.
Arról, hogy mi is történt Mérey szül. Keller Emmával közvetlenül a második világégést követően, a következőket írta Zagyva Tibor: „Nagyanyámat 1946-ban három év szigorú börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és pénzbüntetésre ítélte az akkori civil bíróság Zomborban, állítólagos szubverzív tevékenység és anyagi haszonszerzésre irányuló spekuláció miatt. Galkanović bíró 1946 májusában rövidített eljárásban másodfokon is elutasította nagyanyám fellebbezését, majd a kegyelmi kérvénye is gyorsan elutasításra került, ami után 1946 júniusától a legkegyetlenebb szerbiai asszonybörtönbe zárták (Požarevac), ahonnan csak három év elteltével szabadult, súlyos betegségekkel (gümőkór, szívizom-gyulladás, ízületi gyulladások, skorbut, ennek következményeként alig 40 évesen az összes foga kihullott). A mostani rehabilitációs végzéssel elismeri az állami hatalom, hogy a 67 évvel ezelőtti bírósági ítéletek úgy első-, úgy másodfokon is konspiratív úton, politikai célból születtek, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az objektív tényállást, hogy nagyanyám sohasem spekulált a gazdagodására, hanem a vagyonáért 16 éves kora óta keményen megdolgozott, 1942 januárjában a kemény munkával megkeresett pénzén akart telket venni Újvidéken, amiben meghiúsította a háború, amelynek még a legelején a védtelenek és kiszolgáltatottak oldalára állt, avval hogy a saját életét és vagyonát is kockára téve 1941 áprilisában férjével, a később szintén meghurcolt és agyonvert Mérey Istvánnal vállvetve mentette az ártatlan zombori – főként szerb – lakosságot.”
Dr. Zagyva Tibor közlése szerint folyamatban van apai nagyapja, Zagyva Román étterem-tulajdonos és vendéglős rehabilitációja, akit szintén zombori házából hurcoltak el 1944 novemberében a partizánok, amit anyai nagyapjához hasonlóan szintén nem élt túl. A család szeretné elérni a fiatalabb Mérey István, Zagyva-Mérey Emma testvérének rehabilitációját is, akit 1956-ban 25 évesen hurcolt meg a titoista jugoszláv diktatórikus rendszer, azzal, hogy pszichiátriai zárt osztályra zárta, haláláig népellenség gyermekének bélyegezte, a zágrábi Orvosi Egyetemen megkezdett tanulmányaitól eltiltotta, munkalehetőségtől, útlevéltől megfosztotta.
