A szegedi megyeházán a közelmúltban rendezték meg a Fogyasztóvédelem a Szerb Határon az Uniós Csatlakozás Elősegítésére elnevezésű program zárókonferenciáját. A Zentai Fogyasztóvédelmi Központ és a szegedi székhelyű Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület szervezésében megrendezett előadássorozat záróakkordjaként a fogyasztói jogok érvényesítéséről tanácskoztak a vajdasági és a magyarországi fogyasztóvédők. Az összejövetel résztvevőit dr. Solymossy Péter, a magyarországi Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogi főosztályának munkatársa üdvözölte, majd a minőségi kifogások intézéséről, s a velük kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről hallhattak előadást az érdeklődők, de szó volt a NFH munkájában bekövetkezett szemléletváltásról is.
A szegedi megyeházán a közelmúltban rendezték meg a Fogyasztóvédelem a Szerb Határon az Uniós Csatlakozás Elősegítésére elnevezésű program zárókonferenciáját. A Zentai Fogyasztóvédelmi Központ és a szegedi székhelyű Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület szervezésében megrendezett előadássorozat záróakkordjaként a fogyasztói jogok érvényesítéséről tanácskoztak a vajdasági és a magyarországi fogyasztóvédők. Az összejövetel résztvevőit dr. Solymossy Péter, a magyarországi Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogi főosztályának munkatársa üdvözölte, majd a minőségi kifogások intézéséről, s a velük kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről hallhattak előadást az érdeklődők, de szó volt a NFH munkájában bekövetkezett szemléletváltásról is. Ennek kapcsán Csákiné dr. Gyuris Krisztina, a hivatal főigazgató-helyettese tájékoztatta az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a tavalyi év folyamán komoly irányváltás történt a hivatal munkájában, mivel a korábbi szankciós politikával szemben a jövőben a megelőzésre szeretnék helyezni a hangsúlyt a fogyasztóvédelmi hivatalnál. Ennek jegyében a hivatal honlapján úgynevezett „pozitív listát” kezdtek el vezetni, amelyre azok a vállalkozások, szolgáltatások kerülnek, amelyeknek az üzletébe érdemes betérni, illetve érdemes igénybe venni szolgáltatásaikat. Hogy melyek ezek a vállalkozások, az árvizsgálat, a szavatossági és jótállási vizsgálat, valamint az idegenforgalmi viszonyok vizsgálata alapján határozza meg a NFH – hangzott el az előadáson. A listára úgy lehet felkerülni, hogy a NFH kilátogat az illető vállalathoz, ellenőrzést végez, s jegyzőkönyvbe veszi az itt tapasztaltakat, s e jegyzőkönyv alapján, ha a vállalkozás megfelel az NFH által megszabott normáknak, akkor felkerül erre a listára, s a vállalkozás tulajdonosa is kap erről egy oklevelet, amellyel igazolhatja az általa termelt, árusított termékének, illetve szolgáltatásának minőségét. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal főigazgató-helyettese ugyanakkor figyelmeztetett, hogy erre a listára nemcsak felkerülni lehet, hanem amennyiben egy esetleges utóellenőrzés során azt tapasztalják, hogy az illető már nem felel meg az adott követelményeknek, le is kerülhet róla. Ezenkívül az NFH tervei közt szerepel az úgynevezett Fogyasztóbarát embléma bevezetése is – tudtuk meg a hivatal elöljárójától, aki elmondta, hogy ezt azok a vállalkozások érdemelhetik ki, amelyek nemcsak a jogszabályoknak felelnek meg, hanem valamilyen többletszolgáltatást is nyújtanak a fogyasztók számára. Ez utóbbinak a bevezetését egyébként jövőre tervezi a fogyasztóvédelmi hivatal.
A szeminárium folytatásában a jelenlévők tájékozódhattak a magyarországi közüzemeket (gáz-, áram-, szolgáltatókat) érintő szabályokkal kapcsolatban, dr. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója pedig az e-kereskedelem útvesztőiben, zsákutcáiban segítette eligazodni az összejövetel résztvevőit. Erről a közeljövőben többet is megtudhatnak a Vonalkód olvasói. Dr. Radnóti Zoltán, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársa a fogyasztóvédelem megyei szintű tapasztalatait ecsetelte, majd pedig Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kamara ügyvezető elnöke beszélt a szakmai kamaráknak a fogyasztóvédelemben betöltött szerepéről. Elmondta, hogy a tíz évvel ezelőtt létrejött szervezetük a Magyarországon és Szerbiában lévő, határ menti vállalkozókat tömöríti, s igyekeznek, hogy mindkét országban üzleti lehetőségeket nyújtsanak számukra. Ezenkívül egyik feladatuk az, hogy a fogyasztóvédőkkel közösen a határon túli területeken lévő kis- és középvállalkozókat segítsék, illetve felkészítsék az uniós követelményekre. Az utóbbi időszakban a kamara fellépett a magyar termékek méltánytalan forgalmazása ellen is.
A szegedi értekezlet végén Király István, a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ elnöke és Varga József, a DARFE elnöke összegezte a két szervezet által kivitelezett projektum eredményeit. Király az elmúlt félévben megvalósított közös programot rendkívül sikeresnek tartja. A Nemzeti Civil Alap támogatásával kivitelezett pályázat keretében négy szakmai konferenciát tartottak, ezeken 17 előadó vett részt és több mint kétszázan hallgatták végig. Az összejöveteleken a fogyasztóvédelem szempontjából hasznos információkat, módszertani dolgokat sikerült elsajátítani, amelyek nagyban segítik majd a zentai fogyasztóvédők munkáját. Király szerint a hazai fogyasztóvédők számára nagyon hasznos volt tudomást szerezni arról, hogy a civil fogyasztóvédelmi szervezetek miképpen tudnak együttműködni az állami szervezetekkel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy sajnos nálunk ilyen együttműködésről nem igazán beszélhetünk. A magyarországi tájékoztatási eszközök sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztóvédelemnek, s az ezzel kapcsolatos rendezvényeknek. Vajdaságban is a média egyre nagyobb figyelmet fordít az ezzel kapcsolatos kérdésekre, s eljutottak oda, hogy a hazai tájékoztatási eszközök is fontosnak tartják a fogyasztóvédelmi tevékenységet.
