Sok a nyugdíjasok száma. Ez egyértelmű, és az is, hogy egyre gyarapszik a lélekszám. Az ugrásszerű növekedés ellen úgy igyekeznek felvenni a harcot, hogy folytonos szigorítást vezetnek be. Ennek egyik módja a nyugdíjba vonulás határidejének kitolása, azaz a szolgálati év és az életkor meghosszabbítása. Ezt szolgálja a január 1-jétől hatályba lépett nyugdíjbiztosítási törvény, amely ki tudja, hogy meddig lesz érvényben, lehet hogy két-három éven belül ismét módosítani fogják.
A másik mód, amellyel próbálják meggátolni a nyugdíjasok lélekszámának növekedését, a rokkantnyugdíjasok folyamatos ellenőrzése. Erre vonatkozólag a korrupció ellen küzdő ügynökség március közepe táján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak ajánlást küldött el, amelyben az áll, hogy ideje volna felülvizsgálni a rokkantnyugdíjaztatás rendszerének működését. Zorana Marković, az ügynökség igazgatója a közelmúltban felmérést készíttetett, ennek során összegyűjtötték az idevágó adatokat a munkaügyi és szociálpolitikai minisztériumtól, a Nyugdíjbiztosítási Alaptól és a köztársasági ügyészségtől. A felmérés célja az volt, hogy megállapítsák mennyire harapózott el a korrupció azok körében, akik rokkantsági nyugdíjba vonulnának. Kérték az egészségügyi minisztériumot is, hogy a náluk fellelhető adatokat bocsássák rendelkezésükre, de ott elutasítólag viszonyultak a kérdéshez, azt mondván, hogy nem az ő hatáskörük.
A korrupció ellen harcoló ügynökségben megállapították, hogy a rokkantnyugdíjaztatásra készülők körében meglehetősen gyakori, hogy kenőpénzzel segítik, hogy megteremtődhessenek a feltételek az érintett nyugállományba vonulásához. Az ügyészség adatai szerint 2005 és 2010 között 92 személy ellen tettek bűnvádi feljelentést azért, mert gyanúsnak találták a rokkantsági nyugdíj kérelmezésének körülményét. Leginkább csúszópénz adása vagy elfogadása vagy csalás volt a hivatkozási alap. Mintegy 32 esetben folyik a vizsgálat, 60 ügyben pedig megalapozottnak bizonyult a vád. Mindössze 11 esetben született bírósági döntés, ebből hétre vonatkozólag felmentő ítélet volt, négy esetben pedig börtönbüntetést kapott a vádlott. A visszaélés leggyakoribb formája az okirathamisítás, többnyire a szolgálati évre vonatkozó adatokat vagy az adott személy egészségi állapotáról szóló jelentést hamisítják meg.
Az ügynökség arra kéri a Nyugdíjbiztosítási Alapot, hogy fokozottabb ellenőrzéssel és az eljárás folytonos felülvizsgálásával próbálja kizárni a visszaélés lehetőségeit. Azt is szeretnék tudni, hogy melyik ponton történik az okiratok vagy a szükséges adatok hamisítása, mert egyelőre nem tudni, hogy a választott orvos tüntet fel hamis egészségi állapotot a kérelmező esetében, a munkahelyről adnak-e ki rendszerint álladatokat a szolgálati évre vonatkozólag, vagy milyen helyről érkezik a fiktív megmásított dokumentum. Egy biztos, hogy a mércéken és az eljáráson változtatni, szigorítani kell, és a szakértő orvosi véleményt is nagyobb ellenőrzés alá kell vonni. Most arra várnak az ügynökségnél, hogy a nyugdíjasok szervezete, felülvizsgálva a rokkantnyugdíjaztatás rendszerét, megtalálja a megfelelő szigorított eljárási módot.
