Bizonyára minden nyugdíjas örömmel nyugtázta a kormány múlt csütörtöki döntését, ami szerint az áprilisi járandóságot – amelyet májusban fizetnek ki – 2,95 százalék helyett 5,5 százalékkal növelik. Mondogathatják is egymás között legidősebb polgáraink, hogy a májusi nyugdíj aranyat ér. Más kérdés, hogy ez igaz-e. Ugyanis januárban elszabadult az infláció, és az év első három hónapjában kedvére tombolt, és mára éves szinten elérte a 14,1 százalékot. Időközben a közfogyasztási cikkek ára követte vagy még talán túl is szárnyalta az infláció ütemét, mindennek folytonosan srófolták felfelé az árát, ennek következtében mára sokkal drágább a megélhetés, mint mondjuk január végén, amikor a nyugdíjasok kézhez kapták az idei első megemelt nyugdíjat.
Sokan bizony már akkor elkezdték számolgatni, hogy mikorra esedékes az újabb nyugdíjkiigazítás, s talán még a napokat is számolták, hogy mikor érkezik meg a pénz. Nem tudom, hogy olyan irányú számítást végeztek-e, hogy mekkora lesz a megnövelt nyugdíj reálértéke, mert ha nem, előbb-utóbb rádöbbennek arra, hogy a nagy pompával beharangozott nyugdíjemelés nem sokat ér. Bizony az infláció máris megette az 5,5 százalékot, és a legsajnálatosabb, hogy ezzel kell beérni egész októberig, a járandóság következő kilátásba helyezett növeléséig. Márpedig a következő fél évben biztos, hogy nem fog csillapodni gazdasági válság és nem lesz visszafogottabb az infláció sem. Ezek szerint nem túl kecsegtetőek a kilátások.
Pedig a kormány máris túlszárnyalta a gondosan előkészített idei tervet, ugyanis a költségvetésről szóló törvényben és a nyugdíjbiztosításról szóló jogszabályban az szerepel, hogy 2011-re összesen 7 százalékos nyugdíjemelést irányoztak elő. Az első felvonás januárban volt a maga 2 százalékával, a másodiknak április 1-jén kellett volna életbe lépnie 2,95 százalékkal, a harmadikat pedig októberre tervezték, szintén 2 százalékosra. A legutóbbi kormánydöntéssel messze túlszárnyalták a tervet, s a mostani 5,5 százalékos nyugdíjemeléssel, hozzáadva a januári 2 százalékot, az első negyedévben összesen 7,5 százalékkal növekedett a nyugdíj összege. Ebből is látszik, hogy 0,5 százalékkal túlteljesítették a tervet, ami nem a honatyák buzgólkodásának köszönhető, hanem az infláció súlyos következménye. A jelenlegi számítások szerint októberben legfeljebb 10 százalékig tolhatják ki a határt, amiből kiviláglik, hogy őszre maximum 2,5 százalékos nyugdíjnövelés esedékes. Ha ezt most adnák meg, akkor is kevés lenne, el tudjuk képzelni, hogy októberre milyen elenyésző összeg lesz. A derűlátóak abban reménykednek, hogy a 10 százalékot is túlszárnyalhatják az őszi nyugdíjemeléskor, az ország vezetésének meg bizonyára fő a feje tehetetlenségében. Ugyanis arra esküdtek fel a Nemzetközi Valutaalap ide látogató biztosainak, hogy ettől az évtől 2015-ig lassan és megfontoltan csökkenteni fogják a nyugdíjakra szánt költségvetési pénz összegét a bruttó társadalmi össztermékhez mérten. Magyarán, jelenleg a nyugdíjakra szánt költségvetésből kiválasztott összeg a bruttó társadalmi összterméknek a 13 százalékát teszi ki, amit a Világbank és a IMF képviselői nagyon sokallnak, ezt kellene négy év alatt 10,5 százalékra lefaragni. Bizonyára mindent lehet, de akkor mi lesz a nyugdíjasokkal, miből fognak megélni. Talán az lenne a magától kínálkozó megoldás, ha megállítanák az inflációt.
