Még valamikor 2003-ban, majd három évre rá az elfogadott nyugdíjbiztosítási törvény lehetővé tette azoknak a szerbiai állampolgároknak, akik külföldön szereztek nyugdíjjogosultságot, legalábbis a szolgálati idejük egy részére, hogy azt összekapcsolják az itthon szerzett szolgálati idővel, és ennek alapján befizessék a nyugdíjbiztosítási alapnál a hazai szolgálati időt arra az időszakra, amikor külföldön dolgoztak. Ennek a megoldásnak köszönhetően minden további nélkül a hazai előírások alapján megkaphatták a szerbiai járandóság teljes összegét. Ezt az idevágó jogszabály 15. szakasza tette lehetővé. Nos ez az újabb módosított és január elsejétől hatályba lépett nyugdíjbiztosítási törvényben már nincs belefoglalva. Magyarán, megszűnt ez e fajta lehetőség, mert a módosított törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ezentúl csakis és kimondottan a nyugdíjbiztosítási rendszeren kívül rekedt személyek, konkrétan a munkanélküliek fizethetik be a különbözetet a 15. szakasz alapján a nyugdíjbiztosítási járulékra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkanélküliek a hiányzó évek után befizethetik a nyugdíjjárulékot, és amikor eljön az idő, teljes értékű nyugdíjba vonulhatnak, és a járandóság egész összegére számíthatnak.
Viszont aki megkapta a külföldi nyugdíjat, az a továbbiak során még véletlenül sem lehet ugyanabban az időszakban nyugdíjbiztosított Szerbiában is, amikor külföldön teljesítette a szolgálati éveit. Ez a legegyszerűbben szólva azt jelenti, hogy a hazai nyugdíjjogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati időt még véletlenül se lehet utólagos vagy pótlólagos befizetéssel kiegyenlíteni.
Van egy hasonló jellegű, ugyanilyen fontos másik változás is az új törvényben, ami a 79. szakaszra vonatkozik, ez a legalacsonyabb öregségi és a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos. Talán a legtöbbek számára közismert, hogy a köztársasági költségvetésből fizetik ki a törvényes nyugdíj és a legkisebb nyugdíj közötti különbséget azoknak, akiknek a havi nyugdíjellátmánya nem éri el a legkisebb nyugdíj összegét. Erre a célra a nyugdíjbiztosítási alap 2011-re 3 milliárd 616 millió dinárt irányozott elő. A legalacsonyabb nyugdíj pedig 11 447 dinár. A számítást oly módon végzik, hogy a külföldi és a hazai résznyugdíj összegét összeadják, s ha a kapott szám kevesebb mint a legalacsonyabb szerbiai nyugdíj, akkor a különbözetet havonta kifizetik az érintetteknek. Viszont ez az intézkedés csak azokra vonatkozik, akik a külföldi résznyugdíjukat olyan országban valósították meg, amellyel Szerbia államközi megállapodást írt alá a szociális biztosításra vonatkozólag. Összesen 26 országgal kötött Szerbia szerződést a szolgálati idő kölcsönös elismeréséről, az egészségügyi és nyugdíj-, valamint más szociális biztosításról. Ezek az országok: Ausztria, Anglia, Belgium, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Líbia, Luxemburg, Lengyelország, Hollandia, Horvátország, Montenegró, Magyarország, Macedónia, Németország, Norvégia, Olaszország, Panama, Szlovákia és Csehország (mert valójában a Csehszlovákiával kötött megállapodás érvényes), Svájc, Svédország és Szlovénia. Romániával csak egészségbiztosítási államközi szerződést kötöttek.
