Szerbia tavaly valamivel több, mint egymilliárd dollárt költött katonai, azaz védelmi célokra. A napokban pedig az államfő kijelentette, hogy mivel a nemzetközi helyzet ismét fokozódik, ezért a kiadások csökkentése nem várható.
Ráfordítások
Ahogyan a járvány eddig hullámokban jelentkezett, a gazdasági következményei is hullámzást okoztak mára már minden szektorban. A most állítólag gyorsan terjedő omikron variáns azokat látszik igazolni, akik korábban úgy vélték, hogy a koronavírus egy kevésbé súlyos tüneteket okozó, de továbbra is járványszerűen terjedő, az influenzához hasonló formára „szelídül”.
A helyi, regionális és a globális termelési struktúrák intelligens keveréke hozhat megváltást az egész emberiség számára. Legalábbis erre engednek következtetni a zavaros és sokszor felismerhetetlen trendek.
Nem csak a járvány esetleges újabb hullámaitól vagy más fertőző betegségek megjelenésétől tarthatunk, nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy bolygónk is beteg. Valójában a két dolog nem is választható el egymástól.
A járványhelyzet elsősorban Európában fokozódik az utóbbi időben, s ez döntően befolyásolhatja a globális gazdasági folyamatokat. A világgazdaságot azonban emellett számos kockázati tényező fenyegeti.
Az Európai Unió merész zöldítési tervei ellen beszélni bizonyos szempontból vétek, hiszen tudjuk, mekkora gondot jelent a klímaváltozás, a környezetszennyezés és más civilizációs ártalmak. Ugyanakkor a korai tapasztalatok is azt jelzik, hogy a szép elképzeléseket a gyakorlat nagyon gyorsan képes utópiává változtatni.

