Alig lendül munkába a növénytermesztő gazda, az ismétlődő esők máris kényszerpihenőt parancsolnak, s az időjárás alakulásából ítélve május elsejéig aligha fejeződik be Vajdaságban a tavaszi vetés, így munkával „ünnepel” a legtöbb földműves. A szakma a korai vetést tanácsolja ugyan, de az alacsony talajhőmérséklet és az átázott szántók miatt ugyancsak elhúzódnak a munkálatok, s a legtöbb termelő attól tart, hogy pl.
Mezőgazdaság
Az anyátlan méhcsalád viselkedése annyira eltér a normálistól, hogy még a kevés tapasztalattal rendelkező méhész is észleli: valami gond van. Sokak számára érthetetlen, hogy az elegendő élelemmel betelelt, jól felkészített család miért marad anya nélkül a tél folyamán.
Ki ne hallott volan arról, hogy a pénztelenség miatt a gazdák úgymond „kéz alól”, „biztos helyről” szoktak vásárolni növényvédő szereket, mert ezek jóval olcsóbbak a büdöspatikában árultaknál. Mivel minden dinár számít, a termelőnek csak az a fontos, hogy az ilyen permetszer hasson, azaz, hogy kiritsa a gazt, de az már nem, hogy milyen összetevői vannak, s ezek hogyan hatnak egészségünkre.
Az alm ásokban megindult a védekezés a kártevők és betegségek ellen. A kora tavaszi rezes-olajos permetezés, amelyet egérfül állapotig lehet végezni az almatermésűeknél, az alapja a vegyszeres védekezéseknek.
Március 31-én járt le a parasztgazdaságok újrajegyeztetésének határideje.
Traktorzúgástól hangos már a határ (csak a húsvéti ünnep idején szünetelt a munka), a gazda igyekszik bepótolni az időjárás, vagyis a kiadós esők okozta lemaradást. Vajdaság legtöbb körzetében októbertől napjainkig négyzetméterenként mintegy 350–380 liter csapadék (eső és hó) áztatta a szántókat, a vetéseket, de a böjti szelek gyorsan kiszárították a felső talajréteget, bár nem általánosíthatunk, de csalóka lehet ez a száraz talajréteg, mert ha a nehéz géppel rámerészkedik a gazda, könnyen megtörténhet, hogy az átázott szántón tengelyig süll...

