Az indiai Utar Pradesh államban levő Jim Corbet nemzeti parkban egy tigris – a nyomok szerint három év körüli nőstény – eddig már kilenc embert ölt meg. Az emberevő feltűnéséről szóló első hírek tavaly decemberben röppentek fel, amikor egy 65 éves férfit rabolt el a két falut összekötő útról.
Mivel erdőkkel tarkított, sűrűn lakott, mintegy 130 négyzetkilométeres területről van szó, az illetékesek egy hat vadászból álló „kommandót” hoztak létre, amelynek feladata az állat kézre kerítése. Eddig nem jártak sikerrel.
A jelekből ítélve a tigris egészséges, fiatal állat, márpedig azok vadra meg háziállatra szoktak vadászni. A szóban forgó tigris minden bizonnyal azért adta fejét embervadászatra, mert a területen kevés a természetes táplálékául szolgáló szambár szarvas és vaddisznó.
Úgy tűnik, a gondot ezúttal is a túlnépesedés jelenti. Az erdei falvak lakói állataikat a dzsungelben legeltetik; kiirtják az erdőt, hogy termőföldhöz jussanak; mézet gyűjtenek, halásznak és sokak megélhetése a tigris vadászterületének hasznosításától függ. Így a baj elkerülhetetlen.
Kenneth Anderson, Jim Corbet és más nagyhírű múlt századbeli tigrisvadászok szerint – bátran sorolhatjuk közéjük gróf Széchenyi Zsigmondot is – nagy tapasztalatukra alapozva állították, hogy egy nagymacska, legyen szó tigrisről, leopárdról vagy akár az oroszlánról, akkor válik emberevővé, ha valami oknál fogva már képtelen elejteni természetes zsákmányát. Az embertől ugyanis minden állat ösztönösen tart, és csak végső esetben támadja. Ha azonban egyszer rájön, milyen könnyű megfogni a teremtés koronáját, rövid időn belül teljesen átáll az embervadászatra. Ezt tökélyre viszi, és nagyon nehéz puskavégre kapni. Úgy tűnik, ebben az esetben is egy ilyen megrögzött emberevővel (man eaterrel) van dolga az indiai vadászoknak.
Legutóbbi, kilencedik áldozatát, egy fiatal földművest, aki a teheneit ment megkeresni az erdőbe, február első hetében ragadta el. A csalétkül kikötött kecskéket, és bivalyborjakat nem bántja a tigris, ami azt támasztja alá, hogy megrögzött emberevővé vált.
Kenneth Anderson az emberevő nagymacskák vadászatára specializálódott. Kormányzati nyilvántartás szerint 1939 és 1966 között nyolc emberevő leopárdot és hét tigrist ejtett el. Nem hivatalos források szerint azonban 18–20 emberevő leopárdot és 15–20 tigrist vont ki a forgalomból. Szakosodása abban nyilvánult meg, hogy magányosan járva a területet, az emberevő nagymacskáknak csaliként önmagát kínálta fel. Ennek ellenére élete végéig sikeresen vadászott veszélyes nagyragadozókra. Lehet hogy ezúttal is az ő receptjét kellene alkalmazni, ahhoz azonban komoly kurázsira is szükség van.
