Naponta 15 tonna tejet öntenek ki a hazai termelők – hozta nyilvánosságra a lesújtó adatot a napokban a közép-szerbiai szarvasmarha-tenyésztők egyesülete. Hozzátették: a hazai tejtermelők az év végéig felszámolhatják jószágállományaikat, hisz sokuktól egyáltalán nem vásárolják fel a tejet a feldolgozók, vagy csak részben hajlandóak teljesíteni a leszerződött mennyiségeket.
Péntek óta három temerini magyar tejtermelőtől sem veszi át a tejet az Imlek vállalat. A gazdákat csütörtökön délután értesítették arról, hogy a tejgyár elemzései szerint a megengedettnél magasabb az aflatoxin mennyisége az átvett tejben, és emiatt az elkövetkező hat napban nem vásárolják fel a terméküket. Így több ezer liternyi tej maradt a temerini termelőkre, akik már napok óta próbálják feldolgozni és értékesíteni a rájuk maradt mennyiségeket. A gazdák tisztában vannak az országos szintű gondokkal, ám egy kis jóakarattal megoldható lenne a probléma – mutattak rá a teher egységes elosztásának lehetőségére a temerini gazdák.
A temerini Faragó család gazdaságában naponta 500 liter tejet termelnek (Fotó: Tóth D. Lívia)
Ifj. Barna Mihály felkeresésünkre elmondta, hogy családi gazdaságuk jószágállománya 130 egyedből áll, ezekből jelenleg 42 tehenet tartanak fejésen. Naponta 1200–1300 liter tejet adtak át az Imlek vállalatnak, ezzel a vállalattal már tizenegy éve üzletelnek. Az említett időszakban egyszer sem volt gond az átvétellel – mondta a fiatal temerini termelő.
– A múlt csütörtökön értesítettek bennünket arról, hogy a megengedett mennyiségnél magasabb szintű aflatoxint találtak a tőlünk átvett tejben. Mivel még sosem volt ilyen problémánk, nem hagyott nyugodni bennünket a gondolat, és másnap reggel mi is elvittük kivizsgálásra a tejet az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának laboratóriumába. A kapott eredmények szerint 0,136 mikrogramm volt az aflatoxin szintje, ami nagyjából a fele annak, amit az átvevő megállapított. Ekkor felhívtam a tejgyár igazgatóját, és tájékoztattam a felhatalmazott laboratórium által kimutatott értékekről. Válaszként azt kaptam, hogy a vállalat nem tudhatja, hogy kinek a tejét vizsgáltattuk ki. Ekkor rámutattam arra, hogy a bizalmatlanság fordítva is megalapozott lehet, hisz mi sem tudhatjuk, vajon tényleg az általunk leadott tejben mutatta-e ki a tejgyár az állítólagos aflatoxin-mennyiséget. Szó szót követett, és a végén kijelentette, hogy a tejgyár nem tudja elfogadni az egyetem akkreditált laboratóriumának eredményeit. Így hat napra kizártak bennünket az átvevésből – mesélte a temerini termelő.
Hozzátette azt is, hogy a tejgyár az ígéretek szerint majd csak pénteken veszi át tőlük újra a tejet, így a család a napokban teljesen átszervezte az életet a gazdaságon. A rájuk maradt tejmennyiségből ugyanis a nagymama hagyatékából elővarázsolt fölözővel készítenek tejfölt, túrót. A termékeket egy bérelt hűtőházban tárolják, annak reményében, hogy az elkövetkező hetekben értékesíteni tudják az árut.
VÁLTOZÓ HATÁRÉRTÉKEK ÚTVESZTŐI
Barna Mihály elmondta azt is, hogy januárban az Imlek képviselői találkoztak a termelőkkel, és tájékoztatták őket arról, hogy a vállalat termékeit kizárták a bolgár piacról. Az uniós előírások ugyanis kevesebb aflatoxint engedélyeznek literenként a tejben, mint a szerbiai rendelkezések. Mint ahogyan arról beszámoltunk, a hazai határértéket már tavaly december 1-je óta 0,25-ről a literenkénti maximum 0,05 mikrogrammnyi európai határértékre kellett volna csökkenteni. Ezt a tavaly elfogadott, az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagok maximális koncentrációjáról szóló szabályzat írja elő. A szabályzatot módosították, és 2023. december 1-jére halasztották a maximális határérték csökkentését. Országunkban egyébként 2013-tól napjainkig a megengedett aflatoxin-határértékek a tejben többször is változtak: 0,05-ről 0,5-re, majd 0,25 mikrogrammra literenként. Ezen érték pedig nem felel meg az uniós követelményeknek.
A bolgár piac elvesztése miatt nagy mennyiségű tej halmozódott fel az országban, és a problémát csak fokozza, hogy továbbra is folyamatosan érkezik a behozatali lengyel tej is a szerbiai piacra – tért ki a múlt év végi tejhiány miatt foganatosított állami intézkedésre a temerini gazda. Hozzátette: a környéken több kisebb tejgyár is csődöt mondott az elmúlt időszakban, így az Imlekkel leszerződött gazdák mellett a többi temerini tejtermelő is bajban van. Állami beavatkozásra a szerződés nélkül maradt gazdáktól is az Imlek vette át a tejet, így további felesleges mennyiségek halmozódtak fel a tejgyárban.
A Barna gazdaságban teljesen átszervezték a mindennapokat a tejgyár értesítése óta: a szántóföldi munkák háttérbe szorultak a tej kézi feldolgozása miatt (Fotó: Tóth D. Lívia)
– Teljes mértékben megértem, hogy az országban tejtöbblet halmozódott fel, és ezt a problémát valahogy meg kell oldani. De sokkal célirányosabb lenne, ha a terhet nem egyes termelőkre helyeznék, hanem megosztanák. A szükséglet felmérésével arányosan lehetne csökkenteni a tej felvásárlását is: sokkal könnyebben elviselnék a termelők, ha a tejgyár bejelentené, hogy például mindenkitől 10 százalékkal kevesebb mennyiséget tud felvásárolni. Így az állatállomány módosításával is átvészelhető lenne a problémás időszak, és a gazdáknak is kevesebb tejet kellene feldolgozniuk – javasolta a fiatal temerini termelő.
Barnáék helyzetében a temerini Morvai és a Faragó gazdaság is osztozik, a tejgyár ugyanis ugyanazon a napon értesítette őket is a „nem megfelelő aflatoxinszintről”. Faragó László kérdésünkre elmondta, hogy az előző években a tejgyár rugalmasan kezelte a határértékeket, és sohasem volt gond az átvétellel. A család saját érdekében is végeztet vizsgálatokat, és korábban a Mezőgazdasági Kar laboratóriumának eredményei megegyeztek a tejgyár elemzéseivel. A termelőktől az utolsó mennyiséget literenkénti 76 dináros áron vette át az Imlek, erre a 15 dináros tejprémiumot is rászámolták. A felhalmozódott mennyiséget azonban fél áron tudták értékesíteni Faragóék, akik a hetvenvalahány egyedből álló jószágállományukban 30 fejős tehenet gondoznak, és naponta 500 liter tejet termelnek.
SÜRGŐS INTÉZKEDÉSEKRE VAN SZÜKSÉG
A termelők gondjait a minap megerősítette Milija Palamarević, a közép-szerbiai szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöke is. A sajtó felkeresésére elmondta, hogy naponta 15 tonna tejet öntenek ki a hazai termelők, mert részlegesen vagy teljesen megszűnt a szerződésük a feldolgozókkal. Sok kisebb tejgyár csődöt mondott ugyanis, a behozatali tej pedig továbbra is áramlik be a hazai piacra. Az állam viszont nem hajlandó csökkenteni a piaci árrést.
– Senki nem hajlandó útjába állni a tejmaffiának, amely teljes mértékben tönkretette a hazai állattenyésztést – fogalmazott az egyesület elnöke, aki szerint az állam még azt is ellehetetleníti, hogy a kistermelők szövetkezetekbe tömörüljenek. – A kezdeményezéseket azonnal elfojtják azzal, hogy megbízott embereket küldenek ki a tömörülések megoszlatására – állítja Milija Palamarević.
A közép-szerbiai szarvasmarha-tenyésztők képviselője szerint az államnak azonnal stratégiai jelentőségűvé kell nyilvánítania a tejet, a húst és a lisztet. Megfelelő ársapkával kell védeni az alapvető élelmiszereket ahhoz, hogy a termelők folytathassák a munkát – adott hangot a meggyőződésének a tömörülés elnöke. Hozzátette: ha ez nem történik meg, akkor az év végéig kivesznek a falvakból az állattenyésztők, és teljes mértékben tönkremegy a hazai tejtermelés.
