Az Európai Unióban a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak munkahete 2025-ben átlagban 35,9 óra volt, miközben Szerbiában ennél többet, heti 40,6 órát dolgoztak. Ez derül ki az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatala legfrissebb adataiból. Ha a felmérésben szereplő összes országot vizsgáljuk, kiderül, hogy a szerbiainál hosszabb munkaidőt csak Bosznia-Hercegovinában (40,9 óra/hét) és Törökországban (42,4 óra/hét) regisztráltak.
Az Európai Unióban a heti átlagmunkaidő érezhető csökkenést mutat az elmúlt évtizedben, hiszen 2015-ben még 36,9 órás átlagot mértek.
Az EU-tagállamok között a leghosszabb munkahetet Görögországban mérték, 39,6 órát, ezt követi Bulgária és Lengyelország 38,7 órával, valamint Litvánia 38,4 órával. Ezzel szemben a legkevesebbet Hollandiában dolgoznak, ahol egy hét leforgása alatt átlagban 31,9 órát töltöttek a munkahelyen. Dániában és Németországban ennél valamennyivel többet, 33,9 órát, Ausztriában pedig 34 órát.
Szakmák szerint a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban dolgozók töltik a legtöbb időt munkával, heti 42 órát.
A menedzserek átlagban 40,6 órát, míg a fegyveres erők tagjai körülbelül 39,4 órát dolgoztak hetente.
A legrövidebb munkaidő az egyszerű, szakképesítést nem igénylő munkát végzőkre jellemző, 31,8 óra, őket követik az adminisztrációban dolgozó tisztviselők heti 34 órával, valamint a szolgáltatási és kereskedelmi ágazatban dolgozók, akik heti 34,5 órát töltenek munkával az Eurostat adatai szerint. Ez a szakadék jól mutatja, hogy míg a régióban a hosszabb munkaidő a gazdasági kényszer és az alacsonyabb órabérek következménye, addig Nyugat-Európában a termelékenység növekedése lehetővé teszi a szabadidő felértékelődését.
