A MOL és a Gaszpromnyeft várhatóan március 24-ig aláírja a végleges adásvételi szerződést a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz részesedésének megvásárlásáról – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Dušan Vasiljević energetikai szakértő.
Úgy értékelte, hogy amennyiben az orosz részesedés eladásáról szóló tárgyalások és az adásvételi szerződés aláírása nem fejeződik be március 24-ig, de a folyamat a végéhez közeledik, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) meghosszabbíthatja a tulajdonosi struktúra módosítására vonatkozó határidőt.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy az OFAC végül mégsem hagyja jóvá a MOL tranzakcióját, illetve hogy van-e az államnak B terve ilyen esetben, Vasiljević elmondta: bár a kockázat fennáll, ennek esélye csekély, mivel Magyarország jó kapcsolatokat ápol az amerikaiakkal és az oroszokkal egyaránt.
A szakértő szerint az amerikai fél várhatóan támogatja a NIS felvásárlására irányuló kezdeményezést. Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenleg érzékeny politikai helyzetben van a közelgő választások miatt, ezért számára különösen fontos, hogy az ügylet április előtt lezáruljon, és kedvező színben tüntesse fel. A magyar miniszterelnök ebben az ügyben mind az amerikai, mind az orosz fél támogatására számít, mivel olyan megoldást kínál, amely mindkét fél számára elfogadható.
Úgy véli, hogy a tárgyalások vagy április előtt sikeresen lezárulnak, vagy egyáltalán nem valósulnak meg.
Arra a kérdésre, miért fontos Szerbia számára további 5 százalékos részesedés megszerzése a NIS-ben, Vasiljević elmondta: a tulajdonrész növelése nagyobb befolyást biztosítana a vállalat döntéshozatalában.
– Szerbia számára az lenne a legkedvezőbb, ha többségi tulajdont szerezne, de minden más megoldás is alternatívát jelent. A vállalatirányítás szabályai szerint aki a tulajdonrész több mint egyharmadával rendelkezik, az érdemi befolyással bír a döntéshozatalban. Hogy ez mennyire befolyásolja majd a MOL és partnerei üzletpolitikáját, az a jövőben derül ki. Az új tulajdonosi struktúra a NIS esetében Szerbia számára mindenképpen kedvezőbb lesz a jelenleginél, mivel a mostani helyzet elfogadhatatlan. Szerbia számára a legkevésbé kedvezőtlen megoldás az, amely felé most haladnak, vagyis hogy a MOL megvásárolja az orosz részesedést a NIS-ben – fejtette ki Vasiljević.
A szakértő úgy értékelte, hogy a pancsovai finomító tovább fog működni, mivel műszaki szempontból nemcsak az orosz kőolaj, hanem a más típusú nyersolaj feldolgozására is alkalmas. Hozzátette, hogy ez eltér néhány más finomító helyzetétől, például a szlovákiaitól, amely kizárólag orosz kőolaj feldolgozására képes.
– Jóval nagyobb problémát jelenthet a HIP Petrohemija állapota, mivel a vállalat nehéz helyzetben van. Az Egyesült Arab Emírségek olajipari vállalata, az ADNOC, amely tárgyalásokat folytat a MOL-lal, bizonyos módon fellendíthetné a Petrohemiját, tekintettel arra, hogy az ADNOC vállalatnak van tapasztalata az ilyen jellegű ipari létesítmények vezetésében. Idővel kiderül, mi fog történni, de fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy a gyárat akár bezárhatják – zárta le gondolatait Vasiljević.
Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa a Tanjugnak elmondta: Szerbia nagyobb tulajdoni hányada a NIS-ben azt jelentené, hogy az országnak nagyobb befolyása lenne a stratégiai döntésekre. Harmincnégy százalékos tulajdonrész esetén az ország pozíciója a vállalatban jelentősen megerősödne. Először azonban a MOL-nak kell megvásárolnia a részvényeket az orosz tulajdonostól, ezt követően Szerbia megszerezhetné a további 5 százalékos tulajdonrészt.
Arra a kérdésre, hogy valamennyi szerződést le kell-e zárni, illetve az akvizíciónak meg kell-e valósulnia március 24-ig – amikor lejár az OFAC engedélye –, Stanić úgy válaszolt: addig minden szerződést véglegesíteni kell.
Reményét fejezte ki, hogy a határidőt sikerül betartani, és ez után megteremtődnek a feltételek arra, hogy a NIS hosszú távon, tartósan és zavartalanul működhessen.
Arra a kérdésre, hogy az új tulajdonosi struktúra nagyobb stabilitást vagy újabb bizonytalanságot jelent-e Szerbia számára, Stanić hangsúlyozta: a cél a nagyobb stabilitás elérése, ugyanakkor bizonytalanságot jelent, hogy ennek feltételei még nem adottak. Jelenleg nem fejeződött be a MOL és a Gaszpromnyeft közötti adásvételi szerződés, emiatt Szerbia sem tudja megvásárolni a tervezett további 5 százalékos részesedést.
A pancsovai olajfinomítóval kapcsolatban elmondta, hogy a finomítóban előállított hazai kőolajszármazék-kínálat kulcsfontosságú a stabilitás, az ellátásbiztonság és az üzemanyagárak szempontjából.
– Amennyiben a tárgyalásokhoz több időre lesz szükség, várhatóan meghosszabbítják a március 20-án lejáró operatív engedélyt, hogy a finomító működése ne álljon le. Úgy véljük, az engedély tartós jellegű lehet, és a helyzet visszatér a szankciók előtti állapothoz. Bízunk benne, hogy az ügy a magyarországi választások előtt teljesen rendeződik – fogalmazott Stanić.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
