Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma úgy döntött, hogy többszöri halasztás után október 1-jétől mégis bevezeti a szankciókat a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen – a hírt Aleksandar Vučić szerb államfő jelentette be New Yorkból.
Mint mondta, ez nem kedvező hír, de sajnos várható volt. Szerbia magas árat fizet amiatt, hogy a NIS orosz többségi tulajdonban van. Az amerikaiakkal és az oroszokkal egyaránt korrektül viselkedtünk, ám a döntés nem a mi kezünkben van.
– Szerbiának a következő időszakban lesznek tartalékai kőolajból és üzemanyagból, azonban problémák adódhatnak a NIS dolgozóinak kifizetésében, és más tranzakciók lebonyolításában – mondta az államfő.
– Egyetlen bank sem akar együttműködni egy olyan vállalattal – folytatta –, amelyet szankciókkal sújtanak. Lehet, hogy csoda történik október 1-jén, meglátjuk. Mindenesetre nehéz idők és kemény tél elé nézünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a polgárok otthonai melegek legyenek. Az ellátás miatt senkinek sem kell aggódnia, lesz elegendő üzemanyag. A helyzet kellemetlen és bonyolult, viszont megpróbálunk megoldást találni. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma csak négy nappal halasztotta el a szankciókat, és október 1-jétől bevezetik. Szerbia mindent megpróbált, tárgyalt az amerikai és orosz féllel is, javaslatokat tett, de a szankciók bevezetéséről nem mi döntünk. Kis ország vagyunk, nem mi szabjuk meg a feltételeket. Szerbia mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze az energetikai stabilitást az országban – nyilatkozta Vučić.
Szakértők szerint a szankciók bevezetése kedvezőtlen hatással lehet a szerb gazdaság működésére, nehézséget okozhat a kőolajszármazékok ellátásában, mivel a NIS látja el a nagykereskedelmi piac 80 százalékát. A kőolajszármazékok árváltozásai közvetlen hatással vannak a közlekedés költségeire, a közlekedés pedig minden más szolgáltatás díját befolyásolja.
Željko Marković energetikai szakértő a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy az első hónapban valószínűleg nem lesz érezhető a szankciók hatása, de súlyosbodhat a helyzet, ha a szankciók hosszabb ideig fennmaradnak.
– Az üzemanyag behozatala logisztikai kihívást jelent, mivel pótolni kell a kieső hazai termelést. Meglátjuk, hogy a szankciók milyen hatással lesznek a töltőállomások működésére, amennyiben a bankok nem működnek együtt a NIS-szel. Szerbia jelenlegi tartalékai 2-3 hónapra elegendőek, de ha elhúzódik a helyzet, a töltőállomások ellátása is veszélybe kerülhet. A megoldás a szankciók időtartamától függ, illetve attól, hogy az állam milyen lépéseket tesz, átveszi-e a többségi tulajdont, vagy stratégiai partnert keres – fogalmazott Marković.
A NIS közleményben reagált a szankciók bevezetésére.
A NIS elegendő nyersolajtartalékot biztosított a feldolgozáshoz, valamint elegendő mennyiségű kőolajszármazék áll rendelkezésre a piac ellátására. A töltőállomások megfelelő mennyiségű kőolajszármazékkal vannak ellátva. A vállalat prioritása, hogy az üzletelését összehangolja a kialakult helyzettel. A cél továbbra is a stabilitás megőrzése, valamint a NIS munkatársainak szociális biztonsága. A NIS figyelmesen követi a helyzetet, és minden új fejleményről időben értesíti a nyilvánosságot – áll a NIS közleményében.
Kiril Tjurdenjev, a NIS vezérigazgatója írásban közölte, hogy a szankciók bevezetése óta számos forgatókönyvet készített el, hogy szavatolja a vállalat működését, és megőrizze az energetikai stabilitást Szerbiában.
– A pancsovai olajfinomító jelenleg zökkenőmentesen működik, elegendő nyersolaj van a feldolgozáshoz, valamint elegendő kőolajszármazék a töltőállomások és a piac ellátására. Habár a helyzet bonyolult, a vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szerbiában élő polgárok és a munkavállalóink minél kevésbé érezzék meg a szankciók következményeit – írta a vezérigazgató.
A NIS körülbelül 13.500 személyt foglalkoztat, és több mint 400 töltőállomást üzemeltet. Ezek többsége Szerbiában található, illetve 80 töltőállomás Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában és Romániában. A vállalat éves forgalma 3,3 milliárd euró. A NIS üzemelteti a pancsovai olajfinomítót, amely a szerbiai piac mintegy 80 százalékát látja el.
