A pénzügyek digitalizálása nem újabb keletű jelenség. Az események azonban gyorsulni látszanak, miközben sokan még mindig csak a kézzel is megfogható bankókban bíznak. Forradalmi változások zajlanak, és sokan észre sem veszik, hogy a pénzügyek kezelése ma már inkább egyfajta videójátéknak tekinthető. Nem fér hozzá kétség, hogy éppen egy új pénzügyi rendszer alapjait rakják le. Ez nemcsak a pénzügyi szereplőket érinti, hanem potenciálisan mindenkit, az egyszerű embereket is.
A pénzkibocsátás a kezdetektől egyfajta politikai presztízs szempontjából is fontos volt. Az önálló pénzverés hatalmat, befolyást, lehetőségeket jelentett. A pénz mint csereeszköz, értékmérő és felhalmozási eszköz nagy szerepet játszott/játszik ma is az emberek közötti munkamegosztásban. A zsebre vágható papírpénz korszaka után most lépünk be a digitális korszakba ezen a területen is. A változás kulcsszereplője pedig ezúttal is, a jelek szerint, nem más mint az Amerikai Egyesült Államok. A stablecoinokkal szeretnék most a világon betöltött nagyhatalmi pozíciót erősíteni. A dollár megerősítése és az elképesztő mértékű államadósság „eladása” is a titkolt és a nem célok között szerepelhet. Egy új amerikai törvény értelmében minden stablecoin mögött valódi fedezet kell hogy legyen. A fedezet pedig jellemzően amerikai állampapír vagy készpénz, esetleg arany lehet. A stablecoint kibocsátók lényegében kénytelenek amerikai kincstárjegyeket vásárolni, amivel tulajdonképpen növelik a dollár iránti keresletet. Ezzel a tettükkel viszont lényegében felvásárolják az USA államadósságát, stabil likviditást biztosítva az amerikai gazdaságnak.
Mi is az a stablecoin?
A stablecoin lényegében egy kriptovaluta. Más kriptopénzekkel ellentétben valódi fedezet is áll mögötte, például amerikai dollár, euró vagy arany. Ezzel kiküszöbölhető lenne az a sok esetben előre nem látható ingadozás, ami például a bitcoint vagy az etherumot jellemzi a mai napig. Európában is vannak próbálkozások. Az EU által tervezett digitális euró, a CBDC (Central Bank Digital Currency), vagyis a központi bank által kibocsátott digitális jegybankpénz egy teljesen más elgondolás szerint működik. Központosított, államilag kibocsátott és szigorúan szabályozott pénznem lenne, miközben a stablecoin inkább a szabadpiaci logikát követő elképzelés nyomán jönne létre. Egyik és másik esetében is nehéz megjósolni a jövőt. Korábban, Biden idejében az amerikai kormányzat erőteljesen fellépett a kriptovaluták és a kriptopiacon működő cégek ellen. Trumpnak is voltak olyan megnyilvánulásai, hogy betiltaná az ilyen pénzekkel történő kereskedést. A szintén Trump nevével fémjelzett új politikai irányzat célja, hogy az USA legyen a világ kriptoközpontja. Nyilván belátták Amerikában, hogy a folyamat megállíthatatlan, ezért megpróbálnak az élére állni, illetve a kínálkozó lehetőségekkel.
A virtuális pénzek korszaka megkezdődött
A változás nem csak retorikai szinten tapasztalható, hiszen megkezdődött a törvényalkotás is. Sorra fogadják el azokat a törvényeket, amelyek megalapozzák az új digitális pénzügyi ökoszisztémát. Ez a szabályozás területén tapasztalható fordulat azért fontos, mert egyszerre több alapvető kérdésre ad választ, és old fel régóta fennálló bizonytalanságokat. Biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a piaci szereplőknek. A világos szabályozási kereteknek köszönhetően az Amerikai Egyesült Államok várhatóan ismét vonzó célponttá válik a kriptoszektor számára.
A változásnak jelképes üzenete is van. Azt az üzenetet hordozza magában, hogy a világ legerősebb gazdasága ezzel hivatalosan is elismeri a digitális pénzek létjogosultságát. Ez, mondani sem kell, alapjaiban formálhatja át a kriptovaluták megítélését, globális szinten. Az új rendszer egyben magában rejti annak lehetőségét, hogy az USA hosszú távon is megőrizze a dollár vezető szerepét a globális pénzügyi rendszerben. Egyfajta dollármentő csodafegyverként tekinthetünk rá. A stablecoinok a dollár dominanciája megőrzésének lehetőségét jelentik a digitális korszakban is. Az utalások határokon átívelve is végbe mennek, anélkül, hogy banki közvetítőre lenne szükség. Emellett, de nem mellékesen, a tranzakciós költségek is rendkívül alacsonyak. A folyamat már beindult, hiszen már 2024-ben a stablecoin-transzferek volumene meghaladta a Visa és Mastercard teljes forgalmát együttvéve.
Amerika rekordszintű államadósságot görget maga előtt, és a finanszírozása egyre nagyobb terhet ró az államkasszára. A Trump-kormány új rendelkezései új irányt jelölhetnek ki. A szabályozott stablecoinok révén digitális eszközök is szerepet kaphatnak a hiány finanszírozásában. A közeljövő történései fogják megmutatni, hogy valódi innovációról vagy pénzügyi „testcselről” van-e szó.
Nyitókép: pixabay.com
