A Nemzetközi Valutaalap szerint Szerbia stabil és felelősségteljes gazdasági politikát folytat – számolt be az alap jelentésének tartalmáról Ana Ivković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzóhelyettese. Kiemelte: a pozitív visszajelzés azt mutatja, hogy az ország képes megküzdeni a globális kihívásokkal. A siker a kimondottan magas devizatartalékon alapszik, amely ellenállóvá teszi Szerbiát a külső hatásokkal szemben – mondta a bankkormányzó-helyettes a Szerbiai RTV műsorában.
A Nemzeközi Valutaalap képviselői egyébként május 28-tól június 11-ig tartózkodtak Szerbiában. Ez alatt az idő alatt minden releváns intézménnyel egyeztettek, elemezték az elért eredményeket és a lehetséges kockázatokat is, mind az országban uralkodó társadalmi helyzet tükrében, mind a globális hatások tekintetében. A megfigyelések után úgy vélik, hogy ebben az évben a bruttó hazai termék 3 százalékkal növekedhet Szerbiában, a jövő évre viszont 4-4,5 százalékos emelkedést irányoztak elő.
Az elemzéseket a Nemzeközi Valutaalap annak az egyezménynek a keretében végzi, amelyet Szerbiával kötött meg – magyarázta Ivković. Hozzátette: az alap elemzése a koordinációs politika eszköze, amelyet azoknak az országoknak hagynak jóvá, amelyek jó gazdasági politikát folytatnak és nincs szükségük pénzügyi támogatásra. Az elemzés tanácsadói jellegű, az eredményeit pedig a világ legnevesebb értékelő ügynökségei, befektetői, elemzői és az Európai Bizottság is méltányolja – utalt a dokumentum jelentőségére a bankkormányzó-helyettes.
Ugyanakkor kiemelte, hogy mindettől talán jelentősebb az, hogy Szerbia nagyobb mennyiségű devizatartalékkal rendelkezik. A 27,4 milliárd eurós tartalékok ugyanis hat és fél hónapnyi behozatal értékét fedezik. Ha figyelembe vesszük, hogy a devizatartalékok esetében a standard mérce három hónapnyi szolgáltatás és árubehozatal értékének fedezését követeli, akkor világos, hogy az országban igencsak magas a tartalékok aránya – mutatott rá Ivković, aki a gazdasági ellenállás pozitív támaszaként említette az ország magas fizetőképességét is.
A bankkormányzó-helyettes a Nemzeti Valutaalap előrejelzésének jelentőségét is kiemelt: az elemzés alapján a következő három év gazdasági helyzetére következtetnek a szakemberek. A bruttó hazai termék három, illetve 4-4,5 százalékos növekedése olyan előrejelzés, amely a legtöbb európai állam fölé helyezi Szerbiát – állította a bankkormányzó-helyettes, és kiemelte, hogy országunk kulcsfontosságú külkereskedelmi partnereinek országaiban egyszázalékos növekedésre számítanak. Ivković szerint az is kiemelten fontos, hogy a valutaalap szerint az infláció is megmarad azon határértékek között, amelyeket a Szerb Nemzeti Bank előirányzott, azaz 3 százalék körül alakul, legfeljebb 1,5 százalékos eltéréssel. Emellett a közadósság mértékének csökkenését is előrelátták a bruttó hazai termékben – sorolta a pozitívumokat a helyettes.
Hozzátette azonban, hogy az eddigi jelenésekkel ellentétben a valutaalap kockázatként megemlítette a Szerbiában uralkodó belső feszültséget is, amely kihathat a fogyasztói és a befektetési szándékra, és bizalmatlanságot gerjeszt. Ez rányomhatja bélyegét a bruttó hazai termék alakulására, amelyen a lakosok életszínvonala alapszik. A globális kockázatok tekintetében viszont elsősorban az energiaforrások árát említik a valutalap szakemberei, de rávilágítottak a lakosság elöregedésével járó kockázatokra is – tért ki azokra a lehetséges gondokra Ivković, amelyeket a modern kor általánosan elterjedt problémáiként említ a valutaalap jelentése. Ezek közé tartozik a munkapiac változása is: a mesterséges intelligencia megjelenése ugyanis közvetlenül kihat a munkahelyekre.
A bankkormányzó-helyettes beszámolt a szóban forgó jelentés összegzéséről is: a Nemzetközi Valutaalap javaslata, hogy Szerbia folytassa az eddigi gazdaságpolitikai útját és érvényesítse a már egyeztetett rendszerszintű reformokat. A nemzetközi szakemberek külön kiemelték azoknak a speciális pénzügyi szabályzásoknak a jelentőségét, amelyek biztosítják a fizetések és nyugdíjak folyamatos növekedését. Ugyanakkor az olyan korszerűsítések elvégzésére is sürgetnek, amelyekkel elérhető az energiabiztonság – vázolta a jelentésben kiemelt célokat a bankkormányzó-helyettes, majd leszögezte: „tulajdonképpen azt javasolták, hogy maradjunk azon az úton, amelyen elindultunk”.
A Nemzetközi Valutaalap jelentésének közzététele után Siniša Mali pénzügyminiszter is elégedettségét fejezte ki. Megerősítette: az elismert nemzetközi intézmény jelentése alátámasztja, hogy Szerbia sikeresen teljesítette az egyeztetésekben meghatározott reformokat és célokat. Az ország a belső éa külső kihívások ellenére is pozitív visszajelzést kapott: a globális kockázatok tekintetében csak csökenthetjük a hatásokat, ám az országhatáron belül tudunk változtatni – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a társadalmi helyzet ne veszélyeztesse a makrogazdasági mutatókat és a nehezen kivívott pénzügyi stabilitást, amely az egyik legmagasabb arányú gazdasági növekedést eredményezi Európában.
A jelentés Mali szerint is kiemelt pozícióba helyezi Szerbiát a nemzetközi gazdasági színtéren. Kimondottan fontos, hogy a világszinten elismert pénzügyi intézmények észlelik azokat a reformokat, amelyeket Szerbia az elmúlt évtizedben ért el, és amire az elmúlt időszakban sorjáznak a nemzetközi elismerések – mondta a pénzügyi tárca vezetője.
