A dicséret ellenére, miszerint a nyugat-balkáni régióban az energetika terén Szerbia vezető szerepet tölt be a reformtörekvések tekintetében, a bányászati és energiaügyi minisztérium további intézkedésekbe kezdett, hogy a múlt év végéig eleget tegyen a kitűzött céljainak. Azzal, hogy módosult az energiaügyi törvény és abba bekerült az Európai Unióval összehangolt, a zöldvillamos-energiára vonatkozó jogszabálycsomag, majd az energiakapacitások bővítése is folyamatban van, sikerült annak eleget tenni – emelte ki Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter a szerdán kezdődött Belgrádi Energiafórumon. Hangsúlyozta, hogy azóta újabb hat, a villamos energiát érintő rendeletet készítettek el, és reményét fejezte ki, hogy azokról a következő másfél hónapban a kormány is döntést hoz. Ezzel pedig megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy Szerbia az elektromos áram piacát összekösse a szomszédos uniós országokéval, ahogy a régió többi államával is. Szavai szerint már csak az maradt hátra, hogy az európai partnerek is megtegyék a szükséges lépéseket és kezdődhessen a piacok egyesítése, ami várhatóan 18 hónapot vesz igénybe.
Đedović Handanović elmondta, az energetika terén megkezdett reformok az energiabiztonság növelése miatt fontos. Részletezve az elmúlt egy évben elért törekvéseket rámutatott arra, hogy az idén további 76 megawattóra villanyáramot kapcsolhatnak be a hálózatba a megújuló energiaforrásoknak, mindenekelőtt a napenergiának és szélparkoknak köszönhetően. Szavai szerint ez az ország energiatranzíciós törekvéseit bizonyítja, de egyben a dekarbonizálás iránti elkötelezettségét is.
Szerinte az Obrenovac és Bajina Bašta közötti távvezeték növeli majd a kapacitásokat, és ennek hála a Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával létesített interkonnekciót, a későbbiekben pedig az Olaszországgal való összeköttetést is.
Elmondta ugyanakkor, hogy nemcsak az elektromos áram, hanem a földgázellátás terén is reformfolyamatok kezdődtek el Szerbiában, 11 év után lezárult a szállítási rendszer független üzemeltetőjének gázszállítási tanúsítási folyamata, s ezt az energiaközösség is megerősítette.
Đedović Handanović kitért arra is, hogy az energiaellátás és -tranzíció szempontjából is nagyon fontosak a beruházások. A szoláris parkok kialakítása mellett az így megtermelt áram tárolására is gondolnak, dél-koreai és amerikai cégekkel tárgyalnak ennek lehetőségeiről. A szélparkokban kitermelt villanyáram mennyiséget Szerbia az elmúlt két évben 83 százalékkal növelte, s ezzel közelebb került azon cél eléréséhez, miszerint az ország a megtermelt energiájának a 45 százalékát 2030-ra megújuló energiaforrásokból nyerje.
Kitért a villamos energia transzportját biztosító Pannon folyosóra, ami majd a Magyarországgal való együttműködést erősíti, de rámutatott arra is, hogy Szerbia Romániával, Bulgáriával és Észak-Macedóniával földgáz-interkonnektorok megépítését tervezi, ahogy a görögországi interkonnekció is tervben van, amelyen folyékony földgázhoz juthat majd hozzá Szerbia. Elmondta, az energetikai kapcsolatok jobb politikai kapcsolatok kiépítéséhez vezetnek, ugyanakkor merőben növelik az ország energiabiztonságát is.
Megtudtuk, hogy az év végén, a jövő év elején elkészül az a kőolajvezeték is, amely az Adria-kőolajvezeték mellett Szerbiának egy újabb forrást biztosít, ezúttal Magyarországon keresztül.
A miniszter elmondta, a régió, illetve az unió tagországaival folyamatosan új projektumokon gondolkodnak, hogy új pénzforrásokhoz juthasson az ország. Az energiatranzíció ugyanis jelentős összegeket emészt fel. Hangsúlyozta, hogy a zöld energiára való átállást az EU-ban is 15-20 év felkészülés előzte meg, így Szerbiától és a régiótól sem lehet elvárni, hogy három év alatt alkalmazkodjon.
A két napig tartott Belgrádi Energiafórumon, amelyet a Balkan Green Energy News energetikával foglalkozó hírportál szervezett, az érintett energiaipar hazai és külföldi képviselői, a tőzsde, az átviteli és elosztórendszerek, befektetők, szoftvercégek, villamosenergia-kereskedők, bankárok, valamint biztosítótársaságok képviselői mellett jelen volt Petar Đokić, a boszniai Szerb Köztársaság energiaügyi és bányászati minisztere, valamint Admir Šahmanović, Montenegró energiaügyi és bányászati minisztere is. Mindketten országuk törekvéseiről, megvalósított projektjeiről és terveiről számoltak be.
Illés Boglárka, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, aki maga is részt vett az első panelbeszélgetésen, elmondta, Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy minél jobb kapcsolatot alakítson ki a szomszédos országokkal. A Szerbiával való kapcsolat élő példája annak, hogy nagyon szoros, stratégiai szintű kapcsolat alakulhat ki két szomszédos ország között. Rámutatott, az elmúlt időszak történései rávilágítottak, hogy az európai energiabiztonság mennyire instabil, és milyen sok függőségben szenved.
– Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minél jobb kapcsolatot tudjunk kialakítani, nemcsak régión belül, hanem régiókon átívelő módon, és Szerbia ezen a téren fontos szerepet játszik Magyarország számára. Magyarország igyekszik lehetőségeihez mérten, az emberi energia biztonságához hozzájárulni, és ezt támogatni – hangsúlyozta Illés Boglárka, utalva arra, hogy a Belgrádi Energiafórum lehetőséget nyújt arra, hogy Szerbia mellett más országok képviselőivel is megvitassák az energetikai kérdéseket, és még jobban megismerjék más országok álláspontját, terveit, elképzelését, majd minél több területen megpróbálják megtalálni azokat a közös pontokat, amelyek előremutathatnak.
– Az elmúlt években sikerült kiépítenünk az interkonnektorokat a szomszédos országgal. Vannak olyan céljaink, melyek szerint megkétszerezzük az elektromos áramvezeték kapacitását Szerbia és Magyarország között, ezzel is hozzájárulva egymás energiabiztonságához, de vannak olyan további projektek, amelyek még délebbről érkeznek hozzánk, és mi úgy gondoljuk, hogy elhelyezkedésünkből fakadóan egyszerre lehetünk híd-, és sok esetben tranzitország. Ez igaz úgy Magyarországra, mint Szerbiára, éppen ezért a mi felelősségünk, mindazon túl, hogy elsődlegesen az állampolgárainknak nyújtsunk segítséget, a cégek számára pedig minél versenyképesebb és stabilabb energiát biztosítsunk – mutatott rá a magyar államtitkár.
Hozzátette, Magyarország a naperőművi kapacitásait az elmúlt időszakban nemcsak megduplázta, hanem elérte azt a célt, amelyet 2030-ra tűzött ki.
– Bízom benne, hogy az elektromos áramvezeték területén is tudunk előrelépést tenni, és a Pannónia folyosó projekt keretében további eredményekről számolhatunk be. Szintén kulcsfontosságú, hogy az az áramtőzsde, amelyet Szerbia Szlovéniával és Magyarországgal karöltve hozott létre annak érdekében, hogy ki tudjuk egyensúlyozni, régiós szintre hozni az elektromos áram árát – mondta.
Nyitókép: Dubravka Đedović Handanović: Nemcsak az elektromos áram, hanem a földgázellátás terén is folynak a reformok (Fotó: Beta)
