Szerbiában tavaly télen rengeteg méh pusztult el, a méhészek és a szakértők szerint a helyzet rendkívül kedvezőtlen. A Szerbiai Méhészegyesületek Szövetsége (SPOS) adatai alapján országszerte a méhcsaládok 50 százaléka veszett oda, egyes helyeken ez a szám elérheti a 90 százalékot is. Vajdaság különösen veszélyeztetett régiónak számít.
A szakértők szerint a méhek pusztulásának számos oka van. Ide tartozik a növényvédő szerek nem megfelelő használata, a paraziták jelenléte, a különböző betegségek, valamint a klímaváltozás is.
A környezeti károk mellett súlyosak a gazdasági következmények is. A méhészek több száz eurós veszteségeket jegyeznek kaptáronként, a méztermelés jelentősen csökkent. A piacot pedig elárasztja a silány és hamis méz, ami tovább súlyosbítja a hazai méhészek nehéz helyzetét.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a méhek pusztulása nemcsak a méhészeket, hanem mindenkit érint. Amennyiben a beporzók eltűnnek, annak hatalmas gazdasági és ökológiai következményei lesznek. A növénytermesztésben a méheknek van a legnagyobb szerepük, nélkülük a gyümölcsök, a zöldségek és a takarmánynövények nem teremnének meg, így veszélybe kerülne az élelmiszer-ellátás.
Szakértők rámutatnak arra, hogy a Földön körülbelül 20 ezer méhfaj él, és ezek többsége veszélyben van. Amennyiben eltűnnek a méhek, maga az élet is veszélybe kerül. A SPOS illetékesei szerint tehát rendkívül fontos, hogy megőrizzük a méheket.
A méhészek sürgős intézkedések meghozatalát sürgetik. Szükség lenne a növényvédő szerek szigorúbb ellenőrzésére, a mezőgazdasági termelők oktatására, valamint az állam segítségére szubvenciókon keresztül.
A méhészeti ágazat jelenleg a szakadék szélén áll. A méhészek régóta figyelmeztetnek a problémára, de az állam nem törődik velük.
Stanko Rajić, a belgrádi méhészegyesület elnöke a Vreme hírportálnak elmondta, hogy Szerbiában nagyobb figyelmet kell szentelni a méhészeknek.
– Szerbia az elmúlt években sokat tett a méhészet fejlesztése érdekében. Éveken keresztül azzal dicsekedtünk, hogy az országunk a legtöbb kaptárral rendelkezik lakosonként, de arról nem beszéltek, hogy a méhészek bevétele rendkívül gyenge. A mezőgazdasági termelőket szükséges oktatni a méhészeti ágazatról. Jelenleg rengetegen foglalkoznak méhészettel, közülük sokan nem szakértők. A méhészet egy specifikus munka, nagy tudást, pontosságot, elkötelezettséget igényel. Ezért elengedhetetlen a megfelelő oktatás. Szerbiában az illetékesek nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a méheket megőrizzék – fejtette ki Rajić.
Rámutatott arra, hogy a méhek pusztulásának oka elsősorban az időjárási viszontagságok és az alultápláltság. A szárazság miatt a méhek pollen nélkül maradtak, amely az egyetlen fehérjeforrásuk. A méhek meggyengülve nem tudtak megküzdeni a betegségekkel.
Szerbiában egyébként megközelítőleg 1,6 millió kaptár van, és körülbelül 20 ezer nyilvántartott méhészt jegyeznek.
A méhészek többsége nem tervez újra belevágni a munkába. Elmondásul szerint a piacot elárasztja a hamis méz, amelyet alacsonyabb áron értékesítenek. Az állam nem törődik velük.
A méhpusztulás nem csak Szerbiát érinti. Világszerte megnőtt a téli méhpusztulás. Az elmúlt telek során Európában a méhcsaládok pusztulása 20–50 százalék között volt. A rovarokra a legnagyobb veszélyt a neonikotinoid-tartalmú növényvédő szerek jelentik, amelyek az emberekre is károsak lehetnek.
Szakértők szerint rendkívül fontos az emberek tájékozottsága a beporzó rovarok mezőgazdasági jelentőségét illetően. Lényeges az olyan növényvédő szerek felé fordulni, amelyek kisebb fenyegetést jelentenek a méhek számára. Ezenkívül fontos a méhészeti ágazat megfelelő támogatása.
Nyitókép: Pixabay
