Az ingatlanpiac stabilitása és a lakásárak folyamatos emelkedése alapján úgy tűnik, hogy az ingatlan továbbra is a legbiztonságosabb és legjobb befektetés, és nemcsak Szerbiában.
Ez azonban gondot jelent azok számára, akik első otthonukat szeretnék megvásárolni. Azoknak, akik saját fedélre vágynak, jelentős összeget kell előteremteniük, mivel – a szakértők szerint – az ingatlanárak tovább fognak emelkedni, vagy legfeljebb stagnálni, különösen Szerbia három legnagyobb városában. Felmerül a kérdés, hogy ezek az árak reálisak-e – írja az Euronews Szerbia.
Vajdaságban, Újvidéken az átlagos négyzetméterár 2.350 euró. Érdemes megemlíteni, hogy 2025 januárjában a szerbiai átlagos nettó havi fizetés 107.500 dinár volt.
A legfrissebb adatok szerint az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Belgrádban 2.648 euró. Ugyanakkor ez az összeg jelentősen változik a városközponthoz közeledve: Savski venac és Stari grad városrészekben egy négyzetméter ára eléri a 4.500 eurót. Nišben az átlagár 1.700 euró, a legtöbbet pedig a Medijana központi városrészben kell fizetni.
Nenad Đorđević, az Ingatlan klaszter képviselője szerint az ingatlanárak mindig reálisak, mivel a keresletet tükrözik. „Szerbiában hagyományosan nagy a kereslet, még Jugoszlávia idejéből eredően is. A nemzeti tőke 70–80 százaléka ingatlanban van, ez pedig generálja a keresletet” – mondta az Euronews Szerbiának. Szerinte az ingatlanárakat elsősorban a tőke ára és annak szerkezete határozza meg. Elmondása szerint 2023-ban az ingatlanpiac forgalma körülbelül 6,5 milliárd eurót tett ki, míg a belgrádi tőzsdén csupán 170 millió eurós forgalmat regisztráltak. „Ez jelentősen eltér más országoktól, különösen a nagy gazdaságoktól, ahol a tőzsde a nemzeti tőke 30–40 százalékát teszi ki, az ingatlanok 30 százalékot, a többi pedig egyéb pénzügyi derivátum. Nálunk ez 70–80 százalék. Ez hozza létre azt az ingatlanpiacot, amely ma jellemző” – tette hozzá.
Đorđević szerint az ingatlan nem olyan áru, amit az ember azért vesz, hogy lakjon benne, mivel a szerbiai családok 90 százaléka már rendelkezik saját ingatlannal – hasonlóan az Egyesült Államokhoz.
„Németországban például a családok 46 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, a többi bérli a lakást, mert az ingatlanadók és a fenntartási költségek jóval magasabbak, mint nálunk. Emellett az emberek bíznak a gazdasági stabilitásban és saját jövedelmükben, hogy képesek lesznek hosszú távon bérleti díjat fizetni. Szerbiában viszont az a személy, akinek nincs saját tulajdonú ingatlana, gyakran szociális esetnek számít. Olyan társadalmakban, mint a miénk – vagy akár az amerikai –, az emberek inkább ingatlanba fektetnek, mint más tőkeeszközökbe” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogyan alakulnak majd a négyzetméterárak a közeljövőben, Đorđević úgy válaszolt, hogy nagy eltérés nem várható a mostani helyzethez képest. „Az árak enyhén fognak emelkedni, a piaci forgalom is lassan nőni fog. Nem lesz olyan árrobbanás, mint 2021-ben és 2022-ben, de nem várható árcsökkenés sem” – mondta. Szerinte az ingatlanba vetett bizalom erős, mivel az emberek inkább abba fektetnek, amit maguk irányíthatnak.
