2024. május 10., péntek

Leemelik és elemelik

Mit tehetünk a bankkártyás csalások ellen?

Ismét figyelmeztetés kering a közösségi oldalakon: Újból akcióban a hackerek, változatos módszerekkel szerzik meg a bankkártyaadatokat, s ha nem vagyunk elég óvatosak, leveszik a pénzt a számlánkról. Főleg az időseket igyekeznek megkörnyékezni.

Tavaly szeptember óta 42 banki ügyfél fordult a Szerb Nemzeti Bankhoz (NBS) hackercsalás miatt, de akár négyszer ennyien is vannak, akiknek a számlájáról pénzt emeltek le – közölte a közszolgálati televízióban Bojan Terzić, a jegybank szakembere, a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelmével megbízott szektor vezérigazgatója. Mint mondta, a csalók általában a Szerbiai Posta vagy valamely futárszolgálat nevében küldenek sms-t. Ilyen üzeneteknél legyünk különösen körültekintőek. Tavaly két hullámban támadtak az adathalászok: tavasszal az Apple Pay digitális pénztárcához igyekeztek hozzáférni, szeptember óta pedig inkább a Google Pay szolgáltatással élnek vissza, vagy egy-egy tranzakciót hajtanak végre olyan bankkártyaadatok alapján, melyeket a felhasználók valahol már megadtak. Az NBS-nek 2023-ban 288 ügyfelet sikerült kártalanítania, összesen 17,5 millió dinárral. A bankkártyás csalások főképpen májusban és júniusban voltak gyakoriak. Az akciót rendszerint azzal indítják, hogy a polgároknak sms-eket küldenek, melyekben adataikat kérik, hogy kézbesíteni tudjanak bizonyos csomagokat, melyeket úgymond nekik küldtek. „A kiszemelt polgár valószínűleg nem rendelt semmilyen árut, de az is lehet, hogy igen, utóbbi esetben nehezen fogja megkülönböztetni az igazi feladót a csalótól. A nálunk bejelentett esetek többségében éppen arról volt szó, hogy valóban küldeményt vártak valahonnan, ezért hitték, hogy az üzenet rendjén van, és megadták a kártyaadatokat egy egyszer használható jelszóval” – részletezte Terzić az RTS műsorában. Elmondása szerint amikor valaki panaszt emel, a jegybank elsősorban aszerint dönt, hogy a polgár mennyire volt elővigyázatos, de más szempontok is számítanak, ha az ügyfél kártalanításáról kell határozni. Volt olyan eset is, hogy egy kismama néhány nappal gyermeke születése után kapott üzenetet csalóktól. Ilyenkor ezt a körülményt is figyelembe veszik, mondta az igazgató.

Gyanúra az adhat okot, ha az üzenetnél látjuk a telefonszámot, ugyanis a Szerbiai Posta, a Netflix, a DHL stb. telefonon nem kér adatokat senkitől. Ne nyissuk ki a megadott linket, ne adjunk meg adatokat! Ha mégsem voltunk elég óvatosak, és leemelték a számláról a pénzt, azonnal forduljunk bankunkhoz, ha pedig annak eljárása ellen kifogásunk van, keressük fel a központi bankot. 

Nyitókép: A csalók az akciót rendszerint azzal indítják, hogy a polgároknak sms-eket küldenek, melyekben adataikat kérik (Fotó: Beta/AP)