(Fotók: Ótos András)
Első hallásra ellentmondásos nyilatkozatok hangoztak el hétfőn a vajdasági földek araboknak való bérbeadása, eladása kapcsán. Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkár a vajdasági gazdák győzelmeként jelentette be, a gazdasági miniszterrel tárgyalva sikerült elérni, hogy az állami tulajdonban levő földek ne lehessenek a tárgya az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megegyezésnek, csak a mezőgazdasági birtokok vagyona. Mlađan Dinkić viszont arról beszélt, hogy a földbérlés lehetőségének a kérdését veszik ki a szerződésből, s így csupán a tönkrement mezőgazdasági birtokokban szerezhetnek tulajdonjogot az arabok, abban a tízben, amelyekről eddig is szó volt, de ezekhez valószínűleg csatlakoztatják a volt Belgrádi Mezőgazdasági Kombinátot is. Magyarán az Al Dahra, az emírségek vezető agrárcége nem bérelhet ugyan állami tulajdonban levő földet, de 11 mezőgazdasági birtokban többségi tulajdonjoghoz juthat.
Mlađan Dinkić, a pénzügyi és a gazdasági tárca vezetője hétfőn Újvidéken, a Vajdasági Gazdasági Kamarában a tervezett adóügyi reformról folytatott megbeszélést, ahol ismertette minisztériuma elképzeléseit. Az Adóhivatalnak évente 5 millió űrlapot kell feldolgoznia, ezen kell változtatni, hangoztatta a tárcavezető.
A miniszter elmondta, hogy amíg Szerbiában évente az adót 66 alkalommal kell befizetni, addig Svédországban csak két alkalommal. Elvárásai szerint az Adóhivatal szerkezeti és eljárásügyi reformja várhatóan 2014 végére fejeződhet be.
A BÜNTETŐKAMAT ELTÖRLÉSE
Mlađan Dinkić újságírói kérdésre elmondta, hogy a vállalkozók terheinek a csökkentése érdekében valószínűleg még az idén javaslatot tesznek a büntetőkamatok lehetséges eltörléséről és az adótartozások kifizetési határidejének a kitolásáról azoknál az adófizetőknél, akik rendszeresen törlesztik folyó kötelezettségeiket.
– Ebben a kérdésben morális dilemmában vagyok, miként jutalmazhatnánk azokat, akik eddig rendszeresen adóztak, hogy az adótartozások határidejének a kitolása miatt ne érezzék kijátszottnak, becsapottnak magukat. Ha erre a dilemmára sikerült megfelelő megoldást találni, azonnal előállunk a törvényjavaslattal – jelentette ki a miniszter.
A PKB IS AZ AL DAHRÁÉ LEHET
– Gondolkodom azon a lehetőségen, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megegyezésből kerüljön ki az a rész, ami az állami földek bérleti jogára vonatkozik, mivel tiszteletben tartom a földművesek álláspontját – mondta újságírói kérdésre Dinkić a nagy vihart kavart kérdéssel kapcsolatban. – A mi eredeti célunk az volt, hogy segítsünk a vajdasági gazdáknak és az ország összes földművesének azzal, hogy az öntözőrendszert fejleszthetjük ezen a módon, hogy egy cargo bázis épülhet fel a belgrádi repülőtéren és egy használható modern folyami kikötő létesülhet. Meglátjuk, miként köthetjük a megállapodást kifejezetten az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági birtokokhoz, amit kiterjesztenénk a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinátra (PKB-re) is. Erről már tárgyaltam Belgrád polgármesterével, Đilas úrral. Ahelyett tehát, hogy bérbe adnánk a földet, fölkínálnánk megvételre e birtokok megfelelő arányú többségi tulajdonát, s ez a tíz mellett, ami kapcsán már tárgyaltunk, a PKB-ra is vonatkozna. Az Al Dahra képviselői már jártak a PKB-ben, biztos vagyok abban, hogy örömmel elfogadják ezt a kis módosítást – mondta Dinkić.
A PKB az adóhivatalnak több mint hárommillió dinárral tartozik, tette még hozzá.
ÚJVIDÉKI KIKÖTŐ
A hírek arról szóltak, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodásban az arabok tulajdonáéba jut az újvidéki kikötő. Hétfőn már erről is másként beszélt a gazdasági miniszter.
– Nem pontosítottuk, hogy melyik folyami kikötőre esik a választás. Az újvidéki kikötő állami tulajdonban van, ők érdeklődtek az újvidéki és a pancsovai kikötő iránt is. meglátjuk majd, ha elkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások. Az a fontos, hogy az arab befektetéssel az ország hozzájuthasson egy olyan folyami kikötőhöz, aminek köszönhetően növekedhet a mezőgazdasági termékek kivitele a világpiacra. A lényeg, hogy az emírségeknek van pénze, és szüksége van élelmiszerre, nekünk van élelmiszerünk, és szükségünk van pénzre. Nemcsak a költségvetés szükségleteire kell a pénz, arra is, hogy kitisztítsuk az öntözhetőség érdekében a csatornákat, újakat építsünk, cargo bázist hozhassunk létre, ami lehetővé tenné az itt termelt zöldségfélék és gyümölcsfélék gyors kivitelét a világpiacra. A megegyezés nagyon kecsegtető, ők adnák a szükséges tőkét, mi ezt nem pénzben, hanem a mezőgazdasági termékekben fizetnénk vissza nekik, ami a gazdáknak is lehetőséget jelentene a termékeik értékestésére.
AGRÁRBÜDZSÉ
A költségvetési módosítás kapcsán az agrárbüdzsé megnövelése kérdésében is nyilatkozott a tárcavezető.
– Az előző kormány idején a költségvetésben 2,5 százalékos volt a részaránya az agrárbüdzsének, most 3,7 százalék. Az a célunk, hogy jövőre is emeljünk rajta, hogy a 2014-es költségvetésben már elérhesse az 5 százalékot. Az agrárbüdzsé megnövelése lehetővé teszi, hogy jövőre vissza nem térítendő támogatást kapjanak a földművesek hűtőházak, szárítók és egyéb létesítmények építésére. Az állam 40 százalék vissza nem térítendő támogatást ad majd ehhez.
AGROBANK
Dinkić elmondta, hogy az Új Agrobank csődbe jutott volna, ha nem csatolják a Postatakarékhoz, mivel csupán 7 –8 millió euró készpénz állt a rendelkezésére.
– Fontos lépést tettünk ezzel a szerbiai bankrendszer stabilizálása érdekében.
Dinkić szerint ezzel megmentették a betétesek pénzét.
– Mindenki azt csinál a takarékbetétével, amit akar. Ha engem kérdez, még ha egyszerre mind föl is szeretnék venni a pénzüket, megtehetik, ez az ő szabad döntésük, de úgy gondolom, hogy ha meggyőződnek, minden úgy történik, ahogyan azt mi előrejeleztük, akkor megfogadják a tanácsunkat, és a Postakarékban hagyják a pénzüket, mert ez egy biztonságos bank – üzente a pénzügyminiszter.
A FELTŐKÉSITÉS
Dinkić a Vajdasági Fejlesztési Bank feltőkésítéséről is kifejtette a véleményét.
– Én politikailag elfogadom a tartomány döntését a Vajdasági Fejlesztési Bank feltőkésítéséről, de közgazdászként úgy vélem, ez egy teljesen elhibázott lépés volt. Az USA és Japán kivételével egyetlen ország sem tud értékesíteni 30 éves hosszú lejáratú kötvényeket, ez Vajdaságnak sem sikerülhet.
A tartomány, a miniszter szerint, két dolgot tehet ebben a helyzetben: vagy lecsökkenti maximum 5 évre a kötvények lejárati határidejét, vagy azzal szembesül, amire már az IMF is fölhívta a figyelmet, hogy ez egy felelőtlen lépés volt. Nem az történt ugyanis, hogy 150 millió euró felhasználható tőkéhez jutott a bank, amire szüksége lett volna, hanem 30 éven át évente mindössze 5 millió euróhoz.
Olyan ez, mintha üres papírt raktak volna be a bankba pénz helyett, jegyezte meg a pénzügyi tárca vezetője.
