Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számítása szerint évi mintegy 8500 milliárd forintra (több mint 29 milliárd euróra) rúghat a Magyarországról ellenőrizetlenül kiáramló, elvesztett pénz. A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban a héten megjelent cikkében hangsúlyozza: „be kell tömni azokat az óriási lyukakat, ahol valósággal ömlik ki a pénz az országból”.
A nemzetgazdasági miniszter a cikkében arra kérdésre keresi a választ, hogy „hol ömlik ki a pénz”?
A miniszter szerint ebben a legnagyobb tételt a külföldre eladott belföldi monopóliumok jelentik, így évi „3000 milliárdunk megy ki láthatóan és láthatatlanul” (több mint tízmilliárd euró). A miniszter megemlíti a felsorolásában a felesleges bürokráciát, ami 2000 milliárd forintot, azaz csaknem 7 milliárd eurót jelent, az adókikerülés további 2000 milliárd, az állami pazarlás pedig mintegy 600 milliárd forintos (2 milliárd eurós) kiáramlást okoz. Véleménye szerint az államadósságra fizetett túl magas kamaton az ország legalább 500 milliárd forintot veszít, a magas munkanélküliségen pedig csaknem 200 milliárd forintot. A túlzottan magas valutatartalék tartásán 100 milliárd megy el, míg az állami korrupción egy „másik százast” veszít el az ország – sorolja fel a cikkében Matolcsy György.
A miniszter úgy véli, hogy „a jólét, nyomában a boldogság” eléréséhez négy nagy területen kell teljes fordulatot elérnie az országnak. „Először: be kell tömni azokat a lyukakat, ahol valósággal ömlik ki a pénz az országból – hol tudjuk, kihez, hol nem. Másodszor: le kell venni a vállalkozásokról és az emberekről a béklyókat. Harmadszor: ki kell aknázni a munka minden lehetőségét. Negyedszer: fel kell tárni és használni kell az összes növekedési forrást – fogalmazott Matolcsy György.
A nemzetgazdasági miniszter a hátráltató tényezők, vagy ahogy ő fogalmaz „a gúzsok” közé sorolta a tőke, a hitel, az állami garancia hiányát, amelyek korlátozzák a vállalkozásokat a munkahelyek megteremtésében. Ezek között említette az erős középosztály hiányát, amely visszafogja a fogyasztást, ide sorolta a belső piac szűkösségét, amely negatívan hat a beruházásokra, a külső piacra jutás gyengeségeit, amelyek negatívan hatnak a hazai cégek bővülésére, a belső monopóliumokat, amelyek akadályozzák az új hazai cégek piacra jutását.
A miniszter a negatívumok között említette a tudáshiányt és a „tudástőke” torz szerkezetét, az árfolyam és az alapkamat mai szintjét, az infrastruktúra szűk keresztmetszeteit, amelyek negatívan hatnak a közlekedésben és az információáramlásban. Véleménye szerint jobb képzettséggel minden ágazatban több munkára lenne szükség, minőségi felsőoktatással is több munkára adódna lehetőség. Ugyanez a helyzet a 10 fő alatti mikro- és a 50 fő alatti kisvállalkozásoknál is.
Matolcsy György szerint nagyobb növekedést eredményezhetne az új technológiák alkalmazása, amelyből az „új GDP” kétharmada származhatna, a növekedés az export bővüléséből, az okos importhelyettesítésből, a magasabb hazai hozzáadott értékből és az erősödő versenyképességből, a több beruházásból és az emelkedő fogyasztásból adódna.
A nemzetgazdasági miniszter azzal zárja gondolatsorát: „már minden elindult, de még jó sokáig kell öles léptekkel mennünk előre ahhoz, hogy célba érjünk”.
