Sokszori nekifutás után a kikiáltási áron, 203 millió dinárért (2,15 millió euróért) adták el a Putnik Szállót az Újvidéken megtartott minapi árverésen, az új tulajdonosa egy meg nem nevezett szerb-montenegrói konzorcium képviseletében Nebojša Jestrović, a Palić vendéglátóipari vállalat igazgatóbizottságának elnöke lett.
A másik ok a tulajdonviszonyok rendezetlensége, ami felett az állam, konkrétabban a Privatizációs Ügynökség nagystílűen szemet hunyt. A Putnik Szálló a világháborút követően államosított Tanurdžić-palota 1981-es kibővítéseként nyerte el mai alakját. A Tanurdžić-család annak rendje és módja szerint, miként azt az államosított vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről szóló törvény előírja, még 2006-ban bejelentette az elkobzott épületeik között a szóban forgó palotát is. Tették ezt azért, hogy a visszaszármaztatásról szóló törvény megszületéséig ne magánosíthassák a szállót. Az állam, mint látszik, ügyet sem vetett a volt tulajdonosok jogos követelésére. A strasbourgi bíróságon is jogorvoslatot követelő Tanurdžićéknak mindössze annyit sikerült elérniük, hogy folyamatosan kitolódott a magánosítás időpontja, míg végül túllépte a privatizációs törvényben kijelölt 2008. december 31-ei határidőt. Az állammal szembeni bírósági tárgyaláson, melyet a Putnik eladásának a hírére kilátásba helyeztek, akár ennek a kérdésnek is jelentősége lehet. De nem kellene, hiszen minden effajta másodlagos fontosságú érvet felülír a jogi jóvátétel európai uniós elvárásokkal összhangban lévő gyakorlata, ami az államosítás kárvallottjainak kárpótlást ígér.
Ezzel tisztában van a jelenlegi kormány is. Hogy mégis a vitatott tulajdonjogú szálló eladásáról rendelkeztek, abból azt a valószínű következtetést vonhatjuk le, hogy az állam valamiféle a magyarországihoz hasonlító botrányos „kárpótlást” szándékozik végrehajtani. Nem az ingatlanok visszaszármaztatását tervezi, hanem vagy pénzzel, vagy valamiféle kárpótlási jeggyel kívánja kielégíteni a kárvallottakat. Az utóbbi, amint a magyarországi példa is mutatja, az állampapírok gyors értékvesztése miatt gyakorlatilag azt jelenti, hogy a volt tulajdonosok örökösei „bagóért”, a valós érték töredékéért kényszerülnek újból odaadni, amit apáiktól egyszer már elvettek. A spekulánsok pedig ismét hatalmasat kaszálhatnak!
– Kezdettől fogva látni lehetett, hogy problémák lesznek, s hogy a mágnásokkal (újgazdagokkal, pénzmogulokkal) szövetkezett politikai hatalmasságok el akarják rabolni a másokat illető vagyont – nyilatkozta a Građanski listnek Milivoje Antić, a Vagyon-visszaszármaztatásért Hálózat koordinátora. Az ő jogi értelmezésében a magánosított vállalatok új tulajdonosainak nem kerülhet a birtokába az államosított vagyon, mivel az az állam tulajdonát képezi. A Putnik esetében gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy a 203 millió dinár fejében csak a Putnik Szálló egy része került a szerb-montenegrói konzorcium tulajdonába.
