– Vajdaság Szerbiai legperspektivikusabb régiója, és gazdasági értelemben szintén fejlett régiónak számít, de a foglalkoztatottság terén is a legjobb mutatókkal rendelkezik a térség. Ezzel nem kívánom kisebbíteni a problémák súlyát, amelyekkel a válság során szembesülnünk kell, csak a tényekre szeretném fölhívni a figyelmet – emelte ki a munkaügyi titkár, aki állítását érvek és statisztikai adatok sorával igyekezett alátámasztani.
HIREK ÉS HIRESZTELÉSEK
Miroslav Vasin nem rejtette véka alá, hogy mi ösztönözte őt, mint a témában leginkább illetékes titkárt, hogy a nyilvánosság elé álljon a Bojan Pajtić vezette tartományi kormány teljesítménye mellett kiálló érveivel. Az indíték a szerbiai sajtót az utóbbi időszakban bejáró két hír volt, amelyek Vajdaság gazdasági és foglalkoztatási helyzetéről lesújtó képet festettek. Az egyik a Köztársasági Statisztikai Hivatal novemberi munkanélküliségi adatokat közlő jelentése volt, amely szerint Vajdaságban 24,2 százalékosra ugrott a munkanélküliségi ráta, tehát magasabb a szerbiai 23,7 százaléknál. Magyarán, az aktív szerbiai polgárok közül minden negyedik állásnélküli. A másik hír kisebb zajt csapott a szerb médiában, ám felkeltette a figyelmet. Az újvidéki székhelyű Vajdasági Klubnak arra a Bojan Pajtićnak címzett nyílt levelére utalt Vasin – bár nem nevezte meg a levél mögött álló civil szervezetet –, amely szerint a Köztársasági Statisztikai Hivatal 2009-re szóló adatai szerint Vajdaság a GDP-je alapján Szerbia fejletlen régiói sorába lépett, mivel hazai összterméke 4,8 százalékkal kisebb volt a szerbiai átlagnál.
A SZÁMOK HARCA
Az egyik értelmezés szegül szembe a másik értelmezéssel, a leszakadást bizonyítani kívánó kiragadott
statisztikai adatok állítódnak szemben a fejlődést és a tartományi kormány teljesítményét igazolni kívánó kiragadott statisztikai adatokkal? Talán nem erről van szó, Miroslav Vasin szerint semmiképpen, hiszen a tartomány leszakadásáról regélő személyek, csoportosulások – szerinte egyértelműen politikai célzatból, s mert semmi mást nem hozhattak föl a Bojan Pajtić vezette kormány teljesítményét megcáfolandó – egyetlen érvvel tudták alátámasztani Vajdaság leszakadását igazolni próbáló állításukat. Azzal, hogy 2009-ben a tartomány fejenkénti GDP-je 4,8 százalékkal alacsonyabb volt Szerbia fejenkénti GDP-jénél, eszerint az adat szerint pedig – alkalmazva a regionális fejlesztési törvény erre vonatkozó rendelkezését – a tartományt Szerbia fejletlen régiói közé kell sorolni, mint minden olyan régiót, amelynek a GDP-je alacsonyabb a köztársasági átlagnál. A munkaügy titkár szerint ez rossz számítási módszer, aminek éppen ezért nem kellene nagy figyelmet fordítani. A főváros kiemelkedő statisztikai adatai ugyanis túl magasra emelik a lécet, irreálisan felfelé húzzák a köztársasági átlagot, ami világosan látszik abból, hogy ennek a rendeletnek a számítási módszerét alkalmazva az országnak csak egyetlen fejlett régiója van, a főváros, az összes többi fejletlen. Az pedig, hogy a főváros adatai statisztikailag kiemelkednek, teljesen természetes, hiszen az ország szívéről van szó, itt a székhelyük többek között a pénzintézeteknek, a legnagyobb vállalatoknak, valamint az állami szerveknek, ami felfelé tornázza a mutatószámokat.
EGY MÁS ARCÚ STATISZTIKA
Miroslav Vasin is statisztikai adatokkal támasztotta alá érveit. Az olvasókra bízzuk, hogy személyes tapasztalataikra is hagyatkozva melyik állásfoglalást érzik a valósághoz közelebb állónak. Lapunkban részletesen tájékoztatást közöltünk mind a Köztársasági Statisztikai Hivatal tavaly novemberi munkanélküliségi mutatóiról, mind a Vajdasági Klubnak a tartomány leszakadására figyelmeztető vitafölvetéséről.
A tartományi munkaügyi titkár szerint senki sem örül annak, hogy növekszik a munkanélküliség Szerbiában, a tartományi kormány ennek ellenére jelentős eredményeket ért el ezen a területen is, ami leginkább abban mutatkozott meg, hogy a mélyülő válság időszakában, 2008-ban, 2009-ben és 2010 -ben is sikerült stabilizálni a foglalkoztatottak számát. Abban az időszakban megközelítőleg ugyanannyian jutottak új munkahelyhez, mint amennyien elveszítették, s ez válságidőben igenis eredmény, amit a tőlünk fejlettebb országok sem voltak képesek véghezvinni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai jelenleg 203 114 munkanélkülit tartanak nyilván, számuk növekedett a novemberi adathoz mérten (199 872), de a titkár szerint ez időszakos tendencia, év elején mindig növekszik az állástalanok száma. A tartományi kormány sikere a munkanélküliség leküzdésében Vasin szerint igazán akkor látszik, ha összevetjük a 2004-es adattal. Bojan Pajtić első mandátuma kezdetén a tartományi kormányfői székben, még 298 774 állástalan tartottak nyilván. Azóta tehát megközelítőleg 100 000-rel csökkent a számuk. Az utóbbi négy évben a tartományi kormány foglalkoztatásserkentő programjainak eredményeképp 39 ezren új munkahelyet hoztak létre Vajdaság területén.
Szerbiai szinten Vajdaságnak a külföldi befektetők idevonzása terén sincs oka panaszra. A tartományba érkezett a Szerbiába települt külföldi tőke 45 százaléka, amellyel messze magunk mögött hagyjuk az összes többi régiót, még a fővárosit is. A tartomány területére költözött külföldi cégekben 63 000 munkást foglalkoztatnak.
A külkereskedelmi mérleg terén is a legjobb mutatókkal rendelkezik Vajdaság. A szerbiai kivitel 37,3 százaléka a tartományból származik, míg a behozatalnak csak 30,6 százaléka, azzal, hogy a Szerbiai Energiagazdaság, a NIS miatt az összes földgáz- és kőolajimportot vajdasági importként számolják el. A behozatali szerkezet is életképes gazdaságról tanúskodik: az import 77 százaléka újratermelési alapanyag és nyersanyag, s csupán 8,29 százaléka fogyasztási cikk.
A foglakoztatási struktúráról is elmondható ugyanez. Vajdaságban a foglalkoztatottak 31,2 százaléka dolgozik állami tulajdonban lévő vállalatokban, és 54,6 százalékuk magántulajdonban lévő cégekben. Belgrádban ez az arány 44,2 százalék az 50,9-cel szemben. Magyarán, Vajdaságban jóval többen dolgoznak a termelői szférában, mint más térségekben, ebben a régiók közül egyedül Šumadija és Nyugat-Szerbia előz meg bennünket (26,6 százalék az 55,9-cel szemben).
A Vajdaság leszakadásáról szóló híresztelést Vasin szerint világosan cáfolják a szerbiai önkormányzatok fejlettségi adatai. A szerbiai átlag fölötti 19 szerbiai községből 10 a tartomány területén van, míg a lepusztult, 50 százalékos szint alatti 27 község között egyetlen vajdasági sincs.
Az önkormányzatok fejlettségi szint szerinti besorolása
Köztársasági szint Összesen Vajdaságban
Átlag fölötti 19 10
80–100 % 33 15
60–80% 47 16
50–60% 46 3
50% alatt 27 -
