A gazdasági válsággal folyó küzdelem sikeressége tekintetében Szerbia jobban áll a térség többi országánál, mert az állam magára vállalta a válság terhét, ellenőrzi az alapvető élelmiszerek és energiahordozók árát, mindennek eredményeként pedig a polgárok és a gazdaság védve van a nagy árrobbanásoktól – szögezte le Siniša Mali pénzügyminiszter a Prva tévé műsorában. Kiemelte, a válsággal folytatott küzdelemben Szerbia a térségbeli együttműködésre is támaszkodik, és ebben különösen Magyarország van a segítségére, amely őszinte barátnak bizonyult a jelenlegi helyzetben.
– Hálásak vagyunk magyar barátainknak. Jelenleg a magyarországi tárolókban 380 millió köbméter földgázunk van, az udvarnokiban pedig 280 millió köbméter. Hatvan napra elegendő készlettel rendelkezünk, naponta 10 millió köbmétert használhatunk fel, tehát a lakosságnak nem kell aggódnia ebben a fűtési idényben – mondta Mali, és Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére emlékeztetett, mely szerint ha hiány keletkezne, Magyarország segítene Szerbiának. „Mi is segítünk Magyarországnak, fontos jó szomszédokként viselkednünk, és bajban segítenünk egymáson” – mondta a tárcavezető, kitérve arra is, hogy ma Belgrádba várják a magyar és az osztrák külügyminisztert, akikkel közös megállapodást dolgoznak ki a migrációs és biztonságpolitika összehangolása érdekében.
Mali azzal folytatta, hogy a térség más országainál jobb eredmények birtokában vesszük fel a küzdelmet a gazdasági válsággal. A GDP-arányos államadósság 54-55 százalék, a valutaárfolyamoktól és a hitelek törlesztésének, illetve felvételének ütemétől függően, a gazdaság pedig a válság ellenére tovább bővül.
– Az állam teljes mértékben átvállalta a válság terhét, alacsonyan tartja a gáz és az áram árát, ám ezt valakinek meg kell fizetnie. A piacon a földgáz ezer köbméterenként most 2000–3000 euró, az áram megawattórája 300–500 euróba kerül. Nálunk az ár 43 euró, ezt a különbözetet fedezni kell, támogatjuk a villanygazdaságot, hogy el tudja viselni az árkülönbözetet, és mindezt a polgárok életszínvonala és a gazdaság érdeklében tesszük – mondta Mali. Számolni kell azzal – tette hozzá –, hogy a térségben esetleg majd bezárnak egyes üzletközpontok, illetve lakat kerül néhány kisvállalatra. Észak-Macedónia példáját említette, ahol a fogyasztók piaci árat fizetnek a villanyáramért, a kisvállalkozásokat csőd fenyegeti, a munkanélküliség pedig növekszik. Emlékeztetett arra, hogy nálunk a nyugdíjak november 1-jétől 9, január 1-jétől pedig még 12,1 százalékkal emelkednek, a közszférában dolgozók bére pedig 12,5 százalékkal növekszik. Az állam megemelte az adómentes bérrészt, ugyanakkor csökkentette a nyugdíjbiztosítási járuléknak a munkáltatókat terhelő részét. Az év végén az idei bruttó hazai termék várhatóan 60 milliárd eurón felül lesz, ez pedig duplája a 10 évvel ezelőtti teljesítménynek. Mindemellett növekvőben a kivitel, a közberuházások és a foglalkoztatás. Az év második negyedében a munkanélküliségi ráta 8,9 százalék volt, míg 2012-ben ez az arány 25,9 százalékon állt.
– Igyekszünk ellenállni a nyomásnak, az infláció behozatali, nem mi idéztük elő az összetűzéseket és az energiaválságot, azért küzdünk, hogy Szerbia könnyebben megússza, mint más országok. Az Európai Unióban súlyos a helyzet, ezt legékesebben a dollár-euró viszony bizonyítja. Az EU és az euró iránti bizalom egyaránt gyengül, az uniós országok egymás után süllyednek recesszióba. Amerika most abban a helyzetben van, hogy valutájának erősödése folytán felvásárolhatja különböző országok vagyonát. Ilyen még nem volt a történelemben, és nyugodtan mondhatom, hogy az EU nehezen találja fel magát. Az Európai Központi Bank a kelleténél lassabban reagált a kamatláb emelésével, az amerikai Fed viszont az infláció letörése érdekében gyorsabban cselekedett – fejtette ki Mali. Arról biztosította a lakosságot, hogy a Száva kenyér a következő időszakban nem drágul, és kijelentette, erős a szándék, hogy továbbra is stabilan tartsák a dinár árfolyamát. Jelezte végül, hogy folytatódik a Vedd el a számlát, és nyerj! állami nyereményjáték, de módosítások várhatók, nem kell többé számlás borítékokat küldeni, hanem csak szkennelni a QR-kódot, amihez egy külön alkalmazás készül.
