Október 26. és november 2. között tartózkodik Szerbiában a nemzetközi pénzügyi szervezet Albert Jaeger vezette küldöttsége. A látogatás legfőbb tétje kétségkívül az lesz, hogy az IMF miként véleményezi az állami költségvetés tervezett módosítását. A költségvetési hiány megítélésekor sok függhet attól, hogy a valutaalap képviselői melyik elszámolási mód felé hajlanak: ahhoz, hogy abszolút összegben fejezzék ki a költségvetési hiányt vagy százalékban. Az előbbi sokkal inkább megfelelne a szerb kormánynak.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a mai napon megkezdett tárgyalásoktól függhet, hogy az állami támogatásokra hagyatkozva a tejtermelők kilábalhatnak-e az utóbbi időszak legnagyobb válságából, hogy a felsőoktatási intézményekben meleg lesz-e a tantermekben, hogy a rend őrei hozzájutnak-e várt többletjuttatásokhoz, s nem utolsó sorban az, hogy mi lesz a nyugdíjkorhatárral és a szociális juttatásokkal. Mindezek ugyanis annak a függvényei, hogy a nagy hatalmú pénzügyi szerv rábólint-e a kormány részéről tervbe vett költségvetési módosításra. Mint ismeretes, az IMF szigorú játékszabályokkal játszik, amelynek a számai szentek és sérthetetlenek – Szerbia esetében ez a 4,8 százalékos költségvetési hiányt jelenti.
A kormány állítása szerint a büdzsé átütemezéséről szóló elképzelésük messzemenően figyelembe veszi azt a makrogazdasági politikát és a költségvetési számot, amivel kapcsolatban megegyeztek az IMF-fel. De így látják ezt a Nemzetközi Valutaalapban is?
November 2-áig tartózkodik Szerbiában a nemzetközi pénzügyi szervezet Albert Jaeger vezette küldöttsége, aminek a legfőbb tétje kétségkívül az lesz, hogy az IMF miként véleményezi a kormány tervezett költségvetési módosítását. Nem minden halad ugyanis a korábban meghatározott módon és ütemben. Pénteken például a kormány visszavonta a tervezett nyugdíjreformot, aminek a végrehajtását az IMF követelte.
A költségvetési hiány megítélésekor sok minden függhet attól, hogy a valutaalap képviselői melyik elszámolási mód felé hajlanak: ahhoz, hogy abszolút összegben fejezzék ki a büdzsé hiányát vagy százalékban. Az előbbi sokkal inkább megfelelne a szerb kormánynak, a tervezettnél – 6 százaléknál magasabb – infláció ugyanis több bevételt, vagyis több újból szétosztható pénzt jelent az államkasszának.
Szerbia eddig 1,45 millió eurót használt fel az IMF nyújtotta készenléti hitelből. A pénzintézettel kötött hitelszerződés jövő áprilisban jár le.
