Nem a magasabb támogatásokban rejlik az EU-s csatlakozás igazi előnye. A mezőgazdaságra nézve a fő nyereség, hogy egy hatalmas, 450 milliós piac részévé válhat a csatlakozó ország, s az, hogy a tagországi státusával aktív alakítójává lesz e hatalmas gazdasági közösség agrárpolitikájának.
Magyarország agrárkivitele mintegy háromszor akkora, mint Szerbiáé, az ágazatban megvalósított külkereskedelmi többlete úgyszintén. Ez a két szám világos jelzés, hogy Szerbiának van mit tanulnia a hasonló mezőgazdasági lehetőséggel rendelkező északi szomszédjától. Az Európai Unió felé tartva égető szükségünk lehet arra a támogatásra és tanulságra, amelyet a csatlakozási nehézségeken már átesett Magyarország nyújthat számunkra. Ennek jegyében zajlott a mezőgazdasági vásár keretében a Master Központban csütörtökön megtartott rendezvény. A mezőgazdaságra vonatkozó integrációs tapasztalataikat ismertették a magyarországi földművelésügyi minisztériumból érkezett vendégek.
Dr. Vajda László, a magyar agrártárca EU koordinációs és nemzetközi főosztályának osztályvezetője már 1988-tól, tehát a kezdetek óta aktív ügyintézői szerepel vállal az integrációt érintő kérdésekben. Előadásában rövid áttekintést nyújtott a csatlakozási kérelem átadásától a hat évvel ezelőtti csatlakozásig eltelt tíz évről. Az Európai Unióba való bejutást téves volna pusztán csak abból a beszűkült látószögből szemlélni – hangsúlyozta az osztályvezető –, hogy az nagyobb támogatásokat jelent a termelőknek. A mezőgazdaságra nézve az EU igazi előnye, hogy egy hatalmas, 450 millió lakosú piac részévé válhat a csatlakozó ország, s az, hogy a tagországi státusával aktív alakítójává válhat e hatalmas gazdasági közösség agrárpolitikájának.
Dr. Flamm Benedek László a magyar agrártárca EU-koordinációs és nemzetközi főosztályának vezető munkatársa az előbbi előadáshoz csatlakozva a EU Közös Agrárpolitikáját (KAP) ismertette. A közös agrárpolitika röviden és leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a EU-tagországok a mezőgazdaság viszonylatában teljes mértékben az EU-szabályozás alá rendelik magukat. Ez törvényi és intézményes harmonizációt követel a csatlakozó országtól. Az EU mezőgazdasági költségvetése is közös forrásból táplálkozik. Ebből a hatalmas forrásból 80 százalékot az egyéni gazdálkodóknak fizetnek ki különböző támogatások formájában, 20 százalékát pedig vidékfejlesztésre fordítanak.
Dr. Jelena Petrović, a szerb agrártárca osztályvezetője a mezőgazdasági minisztérium integrációs törekvéseiről beszélt, ahol a jelen pillanatban a törvényalkotói harmonizáció áll a középpontban. Az intézményi fölkészülés terén megemlítette az Agrárkifizetési Igazgatóság megalapítását, amely alapfeltétele az EU-s támogatások kifizetésének. Amint Vajda László elmondta, ebben az új intézményben az elkövetkező hónapokban magyar szakemberek segítségével koordinálják majd a munkát, hogy tanácsaikkal megkönnyítsék a szerb kifizetői ügynökség mielőbbi akkreditálását.
Dobai János tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes előadásában arról beszélt, hogy Vajdaságot, annak ellenére, hogy tisztán mezőgazdasági terület, mostohagyerekként kezeli a köztársasági kormány. Arról is szólt, hogy Szerbiában eddig a tartomány tette a legtöbb erőfeszítést az európai integráció előmozdítása terén.
