Magyarország az utóbbi időben a Kelet-Közép-Európa legnagyobb befektetőjévé tornázta föl magát, de ennek a magyar gazdasági expanziónak az előnyeit Szerbia egyelőre nem volt képes kihasználni. Az országba mindössze 353,5 millió dollár értékű magyarországi invesztíció érkezett, amivel északi szomszédunk a 9-10. helyen áll a külföldi beruházók listáján. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Horvátországba háromszor annyit, Macedóniába pedig csaknem másfélszer annyit fektettek be a magyar cégek.
Szerbia a magyar export harmadik fölvevőpiaca a térségben, ezzel az eredménnyel azonban senki sem lehet elégedett, ugyanis a lehetőségekhez mérten viszonylag szerény árucsere-forgalom jellemezi a két ország gazdasági kapcsolatait, s Szerbia rovására annak az arányai is kiegyensúlyozatlanok. Ugyanez a helyzet a beruházások terén is, ahol a jelen pillanatban a sokkal kisebb Montenegróval kell versenyeznünk a jobb helyezésért.
A lehetőségek adottak, de egyelőre még kihasználatlanok. Ezzel minden fölszólaló egyetértett az újvidéki Master Központban a mezőgazdasági vásár rendezvényei keretében tegnap megtartott magyar–szerb beruházási konferencián. Szerbia legfőbb attrakciója az Oroszországgal tíz évvel ezelőtt megkötött kereskedelmi egyezmény, amely a vámunió létrejötte miatt júliustól Fehéroroszország mellett immár Kazahsztánra is kiterjed. A magyar befektetők eddig még nem használták ki az orosz piacra való kedvezményes kijutásnak ezt a Szerbia által nyújtott egyedülálló lehetőségét, de a többi kínálkozó alkalmat sem aknázták ki kellőképpen. Joggal vetődik föl a kérdés: miért?
-
Azoknak, akik az üzleti szférát vezetik, föl kell tárniuk az okokat, hogy miért tartunk ott ahol tartunk, s hosszú évek óta miért nem vagyunk képesek előrelépni. Őszintén és nyíltan kell beszélnünk erről a témáról – hangoztatta a tanácskozás megnyitva Varga Imre, Magyarország belgrádi nagykövete.
Pásztor István tartományi gazdasági titkár szerint eddig a külföldi beruházók leginkább a megfelelő jogi biztonság hiányával magyarázzák, hogy egyelőre még nem fektettek be a térség országaiba. Változó világban élünk azonban, ami a helyzet jobbra fordulásának a reményével tölthet el bennünket. Erre okot, Pásztor szerint, nemcsak Magyarország kitüntetett partnerországi státusa adhat a 77. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron. Biztató jel minden beruházó számára, hogy Szerbia eltökélten halad az európai integráció útján. A gazdasági titkár gazdasági road show-k megszervezését helyezte kilátásba a jövőben, amelyeken bemutatnák a szerbiai üzleti lehetőségeket a magyar cégeknek.
– A magyar vállalkozások tőkeereje elegendő ahhoz, hogy ebben a régióban sikeres vállalkozásokat indítsanak – állapította meg Mester Gyula, a magyar gazdasági minisztérium szakállamtitkára. A magyar tőkekihelyezés legnagyobb részét, mintegy 80 százalékát egyelőre az olyan nagy magyar vállalatok, mint az OTP, MOL, Betonút szolgáltatják, de kisebb tőkeerejű cégek előtt is nyitott az út.
Legtöbbször a nyelvi akadály és a távolság a két gátló tényező, ami elriasztja a magyar cégeket – fejtette ki Dobos Erzsébet, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója. Szerbiában, különösen pedig a magyarok lakta Vajdaságban ez a két akadály nem áll fenn, éppen ezért biztatóak az esélyek.
Jelena Marjanović gazdasági miniszterhelyettes a Szerbia által nyújtott gazdasági előnyöket, köztük az orosz szabadkereskedelmi egyezményt ismertette. Minden olyan áru szabadon szállítható erre a hatalmas piacra, ami több mint 50 százalékban szerbiai eredetű. Az exporttermékeknek több mint 95 százaléka rajta szerepel a szabadkereskedelmi egyezmény listáján.
