A kormány arra törekszik, hogy a minimálbér meghaladja az elsődlegesen javasolt 40 ezer dinárt – mondta pénteken Siniša Mali pénzügyminiszter Újvidéken. Hozzátette: figyelembe kell venni azonban, hogy a második világháború óta nem kellett akkora gondokkal szembenéznie a világ gazdaságának, mint amilyenekkel most küszködik: ez alól Szerbia sem vonhatja ki magát – mondta Mali.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy az államvezetés elsődleges célja megőrizni a lakosság életszínvonalát. A következő tíz napban a kormány meghozza a végső ajánlatát a minimálbér nagyságáról is.
A Szociális Gazdasági Tanács üléseit követve azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy az idén is megismétlődik a korábbi években tapasztalt forgatókönyv, miszerint egyezség hiányában újra a kormány dönt majd a jövő évi minimálbér nagyságáról. A szakszervezetek, a munkaadók és az állam képviselői ugyanis a legutóbbi, csütörtöki ülésen sem jutottak közös álláspontra.
A MINIMUMÖSSZEG 43 EZER DINÁR!
Bár mindhárom fél egyetért abban, hogy a minimálbért növelni kell, az emelés nagyságáról azonban jelentősen eltér a szakszervezetek álláspontja a munkaadók és az állam javaslataitól. A munkáltatók ugyanis készek elfogadni az állam ajánlatát, miszerint 14 százalékkal emelnék a munka legkisebb árát, amennyiben növelik a bér adómentes részét – mondta a legutóbbi találkozó után Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szakszervezetének képviselője. Hozzátette, hogy az állam már ígéretet tett a fizetés adómentes összegének 12,5 százalékos emelésére. Így a terhek alól felszabadított összeg az eddigi 19.300 dinárról 21.712 dinárra növekedne.
A munkáltatók és az állam tehát kiegyezni látszik, a szakszervezetek viszont továbbra is kitartanak amellett, hogy a munka legkisebb árát legalább a minimális fogyasztói kosár értékével kell kiegyenlíteni. Ez pedig már most 43 ezer dinár.
TÚLÉLÉS HELYETT LÉTFENNTARTÁST!
Tizennyolc szervezet fordult Szerbia kormányához, a munkaügyi minisztériumhoz, a pénzügyminisztériumhoz, valamint a Szerbiai Munkaadók Szakszervezetéhez azzal, hogy a valóságot nem fedő adatok helyett a reális helyzetet mérjék fel, és biztosítsák az emberek megélhetését.
Nyílt levelet fogalmaztak meg:
„Arra kérjük Önöket, kezdjék el figyelembe venni a valós megélhetési költségeket, hogy a dolgozóknak létfenntartási bért lehessen biztosítani túlélési bér helyett” – írják. Ugyanitt kiemelik azt is, hogy a legkisebb fogyasztói kosár értéke nem megfelelő paraméter a minimálbér meghatározásához, mivel az Szerbia legszegényebb háztartásainak fogyasztása alapján készül. Az adók és járulékok csökkentésével sem értenek egyet, mert azok kisebb nyugdíjakat eredményeznek. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy az infláció miatt a minimálbér nagyságát évente kétszer határozzák meg.
A levelükben azt is megemlítették, hogy a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség kimutatása szerint 2021-ben Szerbiában 5,7 milliárd euró nyereséget értek el a gazdasági társaságok. Ez 79,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, vagyis lenne miből kifizetni a nagyobb béreket.
A szervezetek már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy Szerbiában jelenleg négy minimálbérre lenne szükség a tisztességes élethez: az Emancipációs Politikai Központ felmérése szerint ugyanis országunkban már tavaly csaknem 115 ezer dinárt tett ki a megélhetési bér. Azóta azonban jelentős drágulás terhelte a családi büdzséket, s ennek következményeként még legalább egy minimálbérrel növekedett a megélhetési keret – figyelmeztetnek a szakszervezetek.
