A Nemzetközi Valutaalap képviselői nagy valószínűséget látnak abban, hogy a következő, pontosabban október végére tervezett szerbiai látogatásuk során jóváhagyják a közszféra alkalmazottjai bérének és a nyugdíjaknak a növelését, de még nem tudni, hogy hány százalékos lesz az emelés – nyilatkozta tegnap Dušan Vujović pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank őszi találkozója után, amelyet a dél-amerikai Peru fővárosában, Limában tartottak meg.
– Az október végére várható 1,2 milliárd eurós készenléti hitelről szóló megállapodás felülvizsgálása során derül majd ki, hogyan képzeli el az IMF, hogy valójában hány százalékkal növekedhetnek a fizetések és nyugdíjak. Úgy vélem, hogy mindenféleképpen bizalmat gerjeszthet az a tény, hogy a valutaalap megfontolja a emelések kérdését, mivel tudvalévő, hogy az intézmény egyes tagjai korábban hangosan ellenezték ezt az ötletet. Persze a bérek és a járandóságok növekedésére továbbra is csak a legalacsonyabb kategóriákba tartozók számíthatnak, tehát azoknak jelent ez leginkább újdonságot, akiknek a havi bevételük nem haladja meg a 25 ezer dinárt – nyilatkozta a miniszter.
A tárcavezető abbéli reményének is hangot adott, hogy az év végéig hatályba is léphet az emelésről szóló döntés, ha ezt az IMF vezetősége is jóváhagyja.
A tárcavezető szerint a legfontosabb meggyőzni a valutaalap küldöttségét arról, hogy Szerbiában megvannak a feltételek a növelésre, tehát hogy a költségvetési bevételek és kiadások alakulása nem fogja ellehetetleníteni a megállapodás által kijelölt célok megvalósítását.
– Az állam pénzügyi eredményei kielégítőek az IMF vezetősége is elégedett azokkal, szóval úgy gondolom, hogy nem lenne meggondolatlan döntés a fizetések és a nyugdíjak korrekciója – mondta a miniszter.
– Ez nem jelenti azt, hogy a bevételek után felszámolandó adó is növekedni fog. Az illeték növelése csak végső esetben képzelhető el, még a valutaalap idevágó intézkedés-listáján is. Szerbia pénzügyi kimutatásai jók, így az adónövelésre nem lesz szükség. Más módon lehetne növelni a költségvetési bevételek mértékét – fejezte be a tárcavezető.
Vujović szavaival és az IMF ígéretével azonban nem mindenki ért teljes mértékben egyet. Például Tony Verheijen, a Világbank szerbiai irodájának vezetője sem.
– Csak a minimális bevételekkel rendelkezők juttatásainak növelése kerühet szóba, ha mindenáron erre törekszik a kormány, valamint, ha a valutaalap is jóváhagyja ezt. Úgy vélem, hogy ezt a lépést is a reformok szellemében kell megtenni, tehát csakis azoknak legyen magasabb nyugdíjuk és bérük, akik eddig minimális összegeket kaptak. Ha minden fizetés- és nyugdíjkategóriában növel az állam, akkor még nagyobb lesz a pénzügyi káosz, mint eddig – nyilatkozta Verheijen a közszolgálati televízióban, majd hozzátette:
– Az államnak át kell alakítania a jelenlegi fizetési rendszert, átláthatóbbá kell tennie, hogy a jövőben jobban fel tudja mérni, hogy a költségvetésből mekkora összegeket kell elkülönítenie a bérek kifizetésére – húzta alá.
A Világbank szerbiai irodájának vezetője szerint az államvezetésnek inkább az alkalmazott infrastruktúrát kellene racionalizálnia, nem a fizetések növekedésével bíbelődnie.
– Szerbiában kétszer több menedzser van, mint az EU-s országokban, amelyekben egy vezetőre átlag nyolc munkás jut. Itt ez ez arány egy a négyhez. Az országban túl sok a munkavezető, az segédigazgató, a termelői szektor viszont pang. Sőt, a sok menedzser egyenesen lassítja az állami cégek privatizációját, őket pedig inkompetensnek, komolytalannak látják a külföldi befektetők emiatt. Mondani sem kell, hogy egy ilyen üzleti klímában nem sok bizalommal kecsegtet egy invesztíciós projektum vázlata – nyilatkozta a világbank embere, aki szerint az állami szektorban dolgozó munkaerő-felesleg kérdését nem csupán elbocsátásokkal kellene megoldani, hanem a szolgáltatások nyújtásának részlegét és az áruforgalmi szektort kéne hatékonyabbá tenni.
