Szerbia már több energetikai intézkedést megtett, de még több gyökeres változtatást kell kieszközölnie, hogy megfeleljen az EU-s előírásoknak, valamint hogy igazán hatékony legyen az energiahasznosítás és az alternatív energiaforrások igénybevétele terén – hangzott el tegnap a IX. Nemzetközi Energetikai Fórum kétnapos rendezvényének nyitóceremóniáján a Tartományi Képviselőházban.
Tihomir Simić, a fórum szervezőbizottságának elnöke elégedettségének adott hangot, hogy a tanácskozást kilencedszerre is megszervezhették, és hogy ez alatt az idő alatt a régió egyik legnagyobb ilyen jellegű konferenciájává nőtte ki magát.
– Ezen a találkozón meglehetősen égető kérdéseket is felvetünk. Ilyen például az ország energiahatékonyságának növelése, a szektor racionalizálása, valamint a megújuló energiaforrások kedvezőbb felhasználása – mondta Simić.
– Nagyon remélem, hogy ez a fórum válaszokat talál az előbb megfogalmazott kérdésekre, valamint segíti az ország energiaügyi felzárkózását az Európai Unióhoz – mondta el üdvözlőbeszédében Simić.
Pásztor István köszönti az energetikai fórum résztvevőit (Fotó: Pásztor István)
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a sajtónak intézett nyilatkozatában rámutatott arra, hogy ezek a szakkonferenciák egyebek között azért is hasznosak, mert felhívják a társadalom figyelmét a környezetvédelem fontosságára.
– Ezek a tanácskozások rávilágítanak arra, hogy az emberek tudatában kell hogy létrejöjjön változás, amely az energetika terén a megújuló energiaforrások felé tereli a figyelmet. Azt gondolom, hogy nem csak a felfogásban, hanem a realitások tekintetében is változások álltak be az elmúlt években. Elég csak végigautózni, végigsétálni egyes településeken, és azt tapasztaljuk, hogy egyre többen kezdtek hőpumpákat, napelemeket használni, valamint azt is látjuk, hogy egyre többen keresik azokat az alternatív energiaforrásokat, amelyek karnyújtásnyira vannak, olcsóbbak és tisztábbak. Ebből a szempontból gondolom azt, hogy fontosak ezek a konferenciák. Egyrészt összegyűjtik a tudományok képviselőit, másrészt pedig ráirányítják a figyelmet a legégetőbb környezetvédelmi és energetikai kérdésekre. A mostani fórum is kilencedik alkalommal került megrendezésre, és úgy vélem, hogy ennyi év után már biztosan is kivívta létjogosultságát – nyilatkozta Pásztor.
Petar Škundrić, a Szerbiai Nemzeti Kőolajügyi Bizottság elnöke Nikola Teslát idézve elmondta, hogy az energiaügy stabilitására elsősorban az emberi szabadság és jólét szavatolására van szükség.
– Ingoványos talajon járunk, ugyanis olyan sajnálatos példákkal is találkozhatunk, amelyek rámutatnak arra, hogy az energiaforrások bitorlása felett vívott harcban az emberi életek is veszélyben forognak – húzta alá, majd a szerbiai energiaügyi palettára áttérve megjegyezte:
– A Szerbiai Kőolajipari Vállalat bevételének egy része az államkasszába kerül át, amelynek 14 százalékát adja, és ez igen figyelemre méltó mérték. Az ország energiaügyi helyzete egyre inkább rendeződni látszik, sokkal kedvezőbbek az idevágó mutatók, mint az elmúlt években, emellett az államvezetés több olyan lépést is megtett, amire már végső idő volt. Úgy gondolom, hogy a teljes racionalizáció e téren akkor kezdődhet meg teljesen, ha az alternatív energiaforrások is ugyanolyan fontossággal bírnak majd az országban, mint a klasszikus kőolaj-származékok – fejezte be a szakember.
Leo D'Aes, Belgium szerbiai nagykövete felszólalásában elégedettségének adott hangot, hogy a konferencia társadalmi, tudományos és környezetvédelmi szempontból közelíti meg az energiaügyi kérdéseket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a politikum és a gazdaság bevonása is nélkülözhetetlen, hiszen ezen kategóriák bekapcsolódása nélkül jobbára elképzelhetetlenek a gyökeres és radikális energiaügyi változtatások.
– A környezetvédelem és az alternatív energiaforrások népszerűsítése nem szabad politikai célok és gazdasági nyerészkedés áldozata legyen. Ahhoz, hogy előtérbe kerüljenek a megújuló energiaforrások, hogy kifejezettebb legyen a környezetvédelem, a pártérdekeket és a konzorciumok és egyéb gazdasági szereplők céljait is ebbe az irányba kell hangolni. Belgium például az élen jár a szél- és napenergia hasznosításában, az áruszállítás terén azonban még mindig nagymértékben a klasszikus energiaforrásokra hagyatkozik. Ez utóbbi trend megváltoztatására is együttes erőre van szükség – magyarázta a nagykövet.
Liljana Hadžibabić, a Szerbiai Energetikai Ügynökség munkatársa arról beszélt, hogy Szerbia igyekszik egyre jobban és hatékonyabban összehangolni energiaügyi politikáját az EU-s előírásokkal, ahhoz viszont, hogy ez létrejöjjön, több előzetes lépést is meg kell tenni, több kérdésben kell végérvényes döntést hozni, sok esetben változtatni kell az eddig alkalmazott eljárásokon.
– Szerbia ma jobbára lignitet használ, amelyen a közeljövőben változtatni kell. Hasonlóan, az elévült energiaügyi létesítményeket, erőműveket is korszerűsíteni kell, hogy ne vesszen kárba a kitermelt energia, ne legyen feleslegesen befektetett pénz. Az ország gázellátásának kérdése is megoldásra szorul, és ez igen nehéz a jelenlegi kusza világpolitikai viszonyokban. Végül, de nem utolsósorban az alternatív energiaforrások kiaknázását is napirendre kell tűzni – sorolta fel Hadžibabić.
