A kormány a parlamentnek a probléma megoldására egy idevágó törvényjavaslatot adott át, amely sokkal jobb viszonyokat alakítana ki a cégek és a hitelezők között.
A pénzügyi szerkezet átalakításáról szóló jogszabályjavaslathoz csatolt magyarázatban a törvény kidolgozásában részt vett szakemberek közölték a Szerbiai Nemzeti Bank azon adatait, amelyek szerint (április 30-áig), összesen 29.556 jogi személynek és 26.239 vállalkozónak zárolták a számláját a felgyülemlett adósságok miatt.
A szóban forgó javaslat – miután hatályba lépne – bíróságon kívül nyújtana lehetőséget az érintetteknek az adósság átütemezésére, rendezésére. Az eddigi elképzelések értelemében, a jogi személyek és vállalkozók saját maguk kérvényezhetik, hogy a törvénykeret adta alternatív módszerekkel rendezzék tartozásaikat a bankokkal és más hitelezőkkel. Ezek mellett, további lehetőségekkel is élhetnek az érintettek. Ilyenek a már előre megfogalmazott átszervezési tervek, a csődeljárási szerkezetátalakítás, vagy éppenséggel a jogi személy ingatlanjainak az értékesítése. Az adósság rendezése a hitelezőktől is nagyban függ, hiszen nekik is hajlandóságot kell mutatniuk az alternatív átütemezésre, mert ha többen is vannak, elveszíthetik az elsőbbségüket azokkal a hitelezőkkel szemben, akik bírósági úton kívánják rendezni a problémákat. Az új jogszabály viszont különböző előnyökkel (pl. olcsóbb költségek, adómentesség) is járhat.
Mint ismeretes, 2011-ben már elfogadtak egy hasonló törvényt, amelyben több hiányosság és pontatlanság is szerepelt, így már csak emiatt is szükség mutatkozik egy új jogszabályra. A munkacsoport szerint tovább erősíti az új javaslat létjogosultságát az is, hogy előzőleg csak két alkalommal sikerült megtéríteni az adósságokat a 2011-es törvény révén.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) idevágó elemzései arról árulkodnak, hogy hitelezőkként a leggyakrabban a csődeljárás alatt lévő bankok jelentkeznek, amelyek a betétbiztosítási ügynökség fennhatósága alá tartoznak. Emiatt a törvény előlátná, hogy a folyamatok rendezésében minimum két egymástól elkülönülő pénzügyi intézménynek kell részt vennie a hitelezésben, hogy elkerüljék az esetleges visszaéléseket. Így egy bank mellett akár egy fejlesztési alap is részt vállalhat a probléma megoldásában, ha neki is tartozik a jogi személy vagy a vállalkozó.
