Az augusztus 11-ei adatok szerint a hazai egészségügyi intézmények megközelítőleg 10 milliárd dináros adósságot halmoztak fel a beszállítók irányába, de a tartozás tovább növekszik – jelentette be Miomir Nikolić, a Szerbiai Gazdasági Kamara gyógyszereladási részlegének elnöke. Összehasonlításképpen elmondta azt is, hogy augusztus 4-én az egészségügyi intézmények (valamennyien a Köztársasági Betegbiztosítási Alap (RFZO) felhasználói), a gyógyszeripari beszállítóknak 9,07 milliárd dinárral tartoztak. Május 25-én az adósságuk 7,69 milliárd dinár volt.
– A számokból egyértelműen kiderül, hogy az adósság egyre nagyobb mértékben növekszik és a tartozások megtérítésével a gyógyszertárak is jócskán késnek. Emiatt a probléma a beszállítókra hárul, akik a gyártókat költséges banki garanciákkal igyekeznek megnyugtatni – magyarázta Nikolić.
A májusban készült kimutatások szerint az egészségügyi intézmények 3,2 milliárd dinárral tartoztak, amelyből közbeszerzés címén 2,4 milliárd dinárral a Köztársasági Betegbiztosítási Alapot terhelik.
A Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa szerint megoldást jelentene ha a Köztársasági Betegbiztosítási Alap, amely kiírja a közbeszerzési pályázatokat, és meghatározza az egészségügyi intézmények pénzügyi tervét, közvetlenül fizetne a beszállítóknak.
– A szóban forgó intézmények likviditási problémái komolyan megkárosíthatják az egyébként is kicsi haszonkulccsal kereskedő beszállítókat, amelyek kedvezőtlen feltételek mellett a bankok irányában eladósodnak – ismertette Nikolić.
A gyógyszertárak egyre nagyobb fizetési gondokkal küzdenek, mert nem tudják magukat fenntartani a 4, illetve 12 százalékos, törvény által előírt haszonkulccsal, mutatott rá a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az egészégyi intézetek bizonyos időközökben hatalmas adósságot halmoznak fel. Így volt ez 2006-ban és 2012-ben, de akkor a szerb kormány a tartozásaikat államadósságá nyilvánította.
Egyébként, sajtóhíresztelések szerint az Egészségügyi Minisztérium a költségvetési eszközökkel történt sorozatos visszaélések miatt az egészségügyi intézményeket folyamatos ellenőrzése alá akarja vonni. Az év végéig elfogadásra kerülő betegbiztosítási és egészségvédelmi törvénymódításások megteremtik az ellenőrzésekhez szükséges jogi keretet.
