Az oktatásügyi intézmények és a munkaadók között létrejött szorosabb együttműködés lenne az egyik leghatékonyabb megoldás a fiatalok magas munkanélküliségének csökkentésére – hangzott el a Vajdasági Munkaadók Uniója által szervezett szerdai, Újvidéken megtartott kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a tömörülés az idevágó felmérésének eredményeit ismertette.
A munkaadók uniója a Solidar Suisse svájci társadalomfejlesztési szervezettel közösen végezte a kutatást, amelynek során arra igyekeztek választ kapni, hogy milyen nehézségekbe ütköznek a fiatalok a munkavállalás folyamán, illetve hogy miért nem sikerül nekik tanulmányuk befejezése után elhelyezkedni.
Stanko Krstin, a Vajdasági Munkaadók Uniójának elnöke felszólalásában komoly problémának tartja a fiatalok magas munkanélküliségét. Meglátása szerint az egyik legjobb módszer a probléma összehangolására a német oktatásügyi modell teljes, illetve részleges átvétele, amely szorosabb együttműködést eredményezne az iskolák és a munkaadók között. Így az okleveles fiataloknak nemcsak elméleti tudásuk, hanem jártasságuk is lenne szakmájuk gyakorlati kérdéseiben, és ez megkönnyítené elhelyezkedésüket.
A 228 céget felvonultató felmérés arra mutatott rá, hogy a legtöbb probléma a vállalatokban nem a termelési részlegeket érinti, hanem inkább az adminisztrációs szektorokat. A kérdezett cégek ennek okát leginkább az ország „bürokratizálódásában” látják, vagyis abban, hogy a legtöbb üzletviteli és jogi folyamat évről évre komplikáltabbá válik, ahelyett, hogy egyszerűsítenék. A megkérdezettek több mint a fele hasonló okokból kifolyólag már szervezett különböző képzéseket, hogy a munkavállalók hatékonyabban végezzék a munkájukat.
Az már a fönti adatokból is kiderült, hogy a fiatalok körében még kifejezettebb a munkanélküliség, mint más generációknál. Országos szinten a munkanélküliségi ráta alig magasabb húsz százaléknál, a 20–24 éves fiatalok körében viszont ez az arány csaknem ötven százalékos.
A felmérés záró részében az áll, hogy a probléma orvoslására a legjobb módszerek a munkaerőpiac viszonyainak átfogóbb felmérése; a tananyag összeegyeztetése a gazdasági trendekkel; az oktatásügyi intézmények és a munkaerőpiac szorosabb együttműködése; jobb, áttekinthetőbb szakképesítés; az oktatásügyi intézmények számára szigorúbb akkreditációs feltételek meghozatala és hasonlók.
A beszélgetésen több intézmény és cég is bemutatta saját módszereit, amelyekkel a fiatalok munkavállalási lehetőségeit lehet javítani. Közülük Vojislav Prkosovački, az Újvidéki Regionális Ifjúsági Iroda képviselője elmondta, hogy éppen készül a nemzeti ifjúsági stratégia tervezete, amely az eddiginél körültekintőbben fog foglalkozni a fiatal generációk oktatásügyi és munkavállalási kérdéseivel. Kihasználva az alkalmat felhívta a tanácskozáson jelen lévő intézmények, szervezetek és vállalatok figyelmét, hogy ők is részt vállalhatnak a stratégia formálásában, hiszen a munkaerőpiac véleményére nekik is ugyanúgy szükségük van.
Drago Đokić a tartományi gazdasági és foglalkoztatási segédtitkár a titkárság munkaügyet érintő tevékenységéről számolt be. Mint elmondta, a tartományi szerv évente több millió dinárnyi anyagi hozzájárulással igyekszik serkenteni a tartományi foglalkoztatást. Mint említette, különböző foglalkoztatási projektumokat indítottak a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS), valamint megemlítette a titkárság által létrehozott Edukációs Központot is, amely eddig jelentős sikereket ért el.
Hasonlóan nyilatkozott Suzana Mitrović is, az újvidéki városvezetés gazdasági részlegének képviselője. Elmondta, hogy ők is már több foglalkoztatást serkentő projektumot valósítottak meg. Mint megjegyezte, az utóbbi években inkább a magas végzettségű állástalan személyekre fordítottak figyelmet, mivel számuk aggasztóan magas a városban. Megjegyezte, hogy az Újvidéki Egyetemmel közös programon is dolgoztak, ennek során fél éven keresztül több kar hallgatónak volt lehetősége, hogy különböző vállalatokban szerezzen gyakorlati tapasztalatot.
