A Privatizációs Ügynökség pénteken közzétette a nyilvános felhívást ötszázkét állami tulajdonban levő vállalat eladásáról. Egykori óriásvállalatok, a jugoszláv ipar büszkeségei is a listán szerepelnek, például a Galenika gyógyszergyár, az IMT és a Rakovica traktorgyár, a priboji FAP teherautógyár, a vranjei Yumco textilgyár, a Simpo bútorgyár, a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinát (PKB), a belgrádi Lasta utasforgalmi vállalat és a szintén fővárosi Ikarbus autóbuszgyár. Az egykori vajdasági nagyvállalatok közül vevőt keresnek a PIK Bečej mezőgazdasági kombinát, a Pancsovai Azotara műtrágyagyár, a szintén pancsovai Petrohemija vegyipari kombinát számára. Az eladásra szánt vállalatok listáján szerepel a magyarkanizsai Sloga gázszolgáltató, a nagykikindai ecetgyár, a zombori Boreli cipőgyár, a Vojvodinaput-Bačkaput útkarbantartó vállalat, a Severtrans utasforgalmi vállalat, a pancsovai üveggyár, de az újvidéki Dnevnik Holding napilap is, egyebek mellett a szabadkai, a zombori nagybecskereki rádiókkal együtt, az új tájékoztatási törvény alapján ugyanis, amely augusztus 13-án lépett hatályba, több mint hatvan médiumot szintén magánosítanak. A Politika napilap számára is vevőt keresnek, a Tanjug hírügynökség viszont nincs a listán.
Marijana Radovanović, a Privatizációs Ügynökség igazgatója a Blic napilapnak úgy nyilatkozott, hogy sikeresnek könyvelhetik el a magánosítást, ha a listán szereplő vállalatok felét sikerül eladni.
– A szóban forgó cégek tavaly összesen félmilliárd eurós veszteséget okoztak. Az érintett vállalatok ingatlanai összesen 6,8 milliárd eurót érnek, termelési kötelezettségeik pedig 6,6 milliárdot. Azok a cégek, amelyeket nem sikerül értékesíteni szeptember közepéig, csődeljárás alá kerülnek, vagy pedig likvidálják őket, hiszen hasznot nem hoznak, csakis veszteséget – mutatott rá az igazgatónő.
Ivana Ranković Blažević, a Privatizációs Központ igazgatónője a közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az említett vállalatokat már az új magánosítási törvénnyel összhangban értékesítik.
– Az idevágó új jogszabály azzal is foglalkozik, hogy kik azok, akik nem vásárolhatják meg az említett üzemeket, társaságokat. Ilyenek például azok, akiknek a privatizációs szerződését felbontották, vagy azok, akiknek tisztázatlan kötelezettségeik vannak a vállalatokkal szemben, illetve akiket bűnösnek találtak a magánosítási törvénybe ütköző tett elkövetésében – magyarázta Ranković Blažević.
Hasonlóképpen arról is beszélt, hogy az új jogszabály értelmében a cégek magánosítását négy különböző privatizációs modellhez igazítják, amelyek sokkal nagyobb rugalmasságot nyújtanak a magánosítási folyamatban.
A nyilvános felhívás a következő hónap tizenötödikéig érvényes. Az érintett vállalatok listáját az érdeklődők a www.priv.rs internetes oldalon találhatják meg, valamint levélben kell értesíteniük az illetékeseket.
A hivatalos adatok szerint a listán összesen 113 feldolgozóüzem, 82 kis- és nagykereskedelmi, valamint járműjavító vállalat szerepel. Emellett 73 tömegtájékoztatási és kommunikációs társaság, 67 tudományos intézmény, 51 építőipari, 35 mezőgazdasági üzem kapott helyet. Ezenkívül 21 élelmiszer-ipari és bútorgyártó üzem szerepel, valamint 16 egészségügyi, 15 biztosítási, 13 adminisztrációs cég, 7 áram-, gázforgalmazó vállalat, hat bányászati üzem, három vízgazdasági cég, három művészeti társaság, egy államigazgatási cég, egy oktatás- és egy ingatlanügyi vállalat.
