A hidegháború idejére emlékeztető megromlott viszony a Nyugat és Oroszország között olyan folyamatok elindítója lehet, amely hosszabb távon teljesen átrendezheti a Szovjetunió felbomlása után megszilárdult világgazdasági és világpolitikai viszonyokat. Putyin Oroszországa Kína és a többi BRICS-ország felé fordulva keresi a kiutat a politikai és gazdasági elszigeteltségből, és az Egyesült Államokkal ellenséges Iránt is ide sorolhatjuk. Az utóbbi hónapokban orosz oldalról sikeresnek mondható, legalábbis sikerrel kecsegtető ellenlépések egész sorozata született, amelyeknek a nyugati sajtóban – érthetően – nem nagy teret szenteltek. Májusban aláírták az orosz–kínai gázmegállapodást, a hónap végén megalakult az Eurázsiai Gazdasági Unió, a BRICS-országok július végi csúcstalálkozóján a brazíliai Fontazelában pedig az öt feltörekvő gazdaság százmilliárd dolláros alaptőkével saját valutaalapot (CRA), és saját fejlesztési bankot (NDB) hozott létre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a nyugati irányítású pénzintézetekkel, az IMF-fel és a Világbankkal szemben alternatívát képezzenek, egyúttal a dollárral mint világpénzzel szemben is.
A veszélyre Amerikában is fölfigyeltek. „Az új hidegháborúból globális pénzügyi központként emelkedhet ki Kína és Oroszország, ha a Nyugat nem módosít pénzügyi rendszerének jelenlegi struktúráján – állapította meg Wing Thye Woo, az University of California, Davis professzora.
Az embargóval is hasonló lehet a helyzet. Ha sokáig tart, végül a világpiaci viszonyok átrendeződéséhez vezethet. E heti hír, hogy a kínai nagyvállalat, a Baojun, 70 ezer négyzetméteres központot nyit, és onnan szállítják majd közvetlen úton a gyümölcsöt és a zöldségfélét Oroszországba.
Az Egyesült Államok szorgalmazta, Oroszország elleni gazdasági szankciókat az oroszok mellett leginkább az Európai Unió országai szenvedhetik meg, elsősorban a közép-kelet-európai országok, amelyek szoros gazdasági kapcsolatot ápolnak a két kontinensen elterülő, hatalmas állammal. Rossz hír, hogy az EU vezető gazdasági hatalmában, Németországban már érzékelhető a szankciók negatív hatása. Sigmar Gabriel német gazdasági és energiaügyi miniszter szerint leginkább az ipari termelés sínyli meg az orosz embargót és a közel-keleti válságot. A súlyosan érintett Lengyelország a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési testületéhez fordul a lengyel mezőgazdasági termékekre kivetett orosz tilalom miatt. Az Evira (Finn Élelmiszer-biztonsági Hatóság) úgy döntött, hogy az orosz piacra szánt finn termékeket inkább a hazai színtéren értékesíti az állam. Minden rosszban van valami jó, a termékbőségnek ugyanis a fogyasztók lehetnek a haszonélvezői. Csehországban az élelmiszerek árának átlagosan 10–15 százalékos csökkenésére számítanak, ha az orosz embargó következtében a cseh piacra is eljut az európai uniós országok élelmiszer-fölöslege.
A termelőknek jó, a fogyasztóknak pedig rossz hír, amit a brit Daily Telegraph ír, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók következményeként jövőre lényegesen emelkedhet a kenyérgabona ára. Az orosz pénzintézeteket is érintő gazdasági zárlat miatt a bankok nehezebben jutnak hozzá eszközökhöz, melyekkel hitelt nyújthatnának az orosz gabonatermelőknek a vetési időszakban.
– Az utóbbi években bőséges volt az élelmiszer-felhozatal és elfogadhatóak voltak az árak, az ukrán válságból viszont azt szűrhetjük le, hogy az élelmiszer-biztonságot Britanniában sem vehetjük készpénznek – állapította meg Tim Benton professzor, a brit University os Leeds tanára.
Oroszország a szankcióra szankcióval válaszolt. Ebből pedig azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a világ élelmiszerpiaca gyenge lábakon áll – mutatott rá a szakember.
