Úgy tűnik, hogy a bérek és a nyugdíjak csökkentése elkerülhetetlen, de még nem esett szó arról, hogyan fogják az illetékesek ezeket a lépéseket végrehajtani.
Zoran Lazić pénzügyminiszter-helyettes legutóbb azt jelentette be, hogy szeptemberben várhatóan új módosításokat eszközölnek a nyugdíjtörvényben, a nyugdíjrendszer átfogó reformjának a beindítása pedig a kormány döntésén múlik. Arra nem tudott pontos választ adni, hogy a csökkentést hogyan fogják megvalósítani, hiszen még konkrét javaslatot senki sem fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.
A Függetlenség Nyugdíjasok Egyesülete (amely a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet keretében működik) azon a véleményen van, hogy a kormány csak azon nyugdíjak összegéből vonjon le tíz százalékot, amelyek az átlagosnál magasabbak. Petar Mitrović, az egyesület elnöke szerint badarság az összes nyugállományban lévő polgár juttatását megnyirbálni, hiszen csaknem félmillió nyugdíjas eleve mélyszegénységben él.
|
A megközelítőleg kétmilliós nyugdíjastábor (1 720 542 fő) jelenleg évente 513 milliárd dinárjába kerül a költségvetésnek, az átlagnyugdíj pedig 24 315 dinárt tesz ki. Ezt az átlagértéket a nyugdíjasok egyharmada kapja. Átlag alatti, 13 288 dinárig terjedő havi juttatásból 147 656 személy próbál megélni. Átlag feletti 32–38 ezres havi összeget 143 949-en kapnak, 85 ezer feletti nyugdíjat pedig 1500-an, 115 ezres összeget tizenhatan, 121 ezer dinárt pedig összesen hatvanan. |
Momo Čolaković, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának (SZENYP) képviselője a Tanjugnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy pártja még nem közölte hivatalos tényállását a parlamentben a nyugdíjcsökkentéssel kapcsolatban, a személyes véleménye erről, hogy a legalacsonyabb (10–15 ezer dinár között) és az átlag körül alakuló nyugdíjakat nem kéne csökkenteni. Már csak azért sem, mert gyakran előfordul, hogy a nyugdíjasok gyakran ezekből a juttatásokból tartják el gyerekeiket vagy unokáikat is, akiknek nincs bevételük.
– Úgy gondolom, hogy először a termelési ágazatot kellene megreformálni, növelni a munkahelyek számát, megoldani a szerkezetátalakítás alatt lévő vállalatok problémáit, erőteljes harcba kezdeni a szürkegazdasággal, rendezni az adóztatási rendszer rendellenességeit... Ha mindezt megtette a kormány, és mégsem mutat fel eredményeket, akkor kellene a bérek és nyugdíjak kérdésével foglalkoznia – fejtette ki véleményét a képviselő.
Momira Lalić, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) vezetője szerint az év végéig, még mielőtt hatályba lépnének a nyugdíjtörvényben eszközölt módosítások, több nyugdíjkérvényre lehet számítani, mint a korábbi években. Ez bonyodalmakhoz vezethet, hiszen a dolgozók és a nyugállományban lévők aránya majdnem 1:1-hez, ami már eleve megterheli az államot, ez a tendencia pedig csak fokozódhat az év végéig. Véleménye szerint ahhoz, hogy gond nélkül működjön a rendszer, legalább háromszor annyi kellene legyen a munkavállalók száma, mint a nyugdíjasoké.
