Áruba bocsátotta a horvát államvezetés a Goli otokon (Csupasz sziget) található börtönépületeket és Kumrovecben, Josip Broz szülőfalujában az egykori pártiskolát – írja a horvát Jutarnji List.
Mindkét létesítmény szerepel a horvát Állami Vagyonkezelői Hivatal listáján, amely száz olyan ingatlant tüntet fel, amelyeket az állam illetékesei eladnának, illetve bérbe bocsátanának.
Mladen Pejnović, a vagyonkezelő hivatal munkatársa a szigettel kapcsolatban a Zagrebački dnevniknek megjegyezte, hogy az illetékesek szeretnék, ha a szigetet emlékhellyé alakítanák át, hiszen megmaradna a hely idegenforgalmi vonzata, de ők állami szervként a bérlőnek, illetve a vásárlónak nem szabhatnak feltételeket erre vonatkozólag.
Emlékeztetőül, a horvát parlamentben már megalapult egy bizottság a börtönkomplexum emlékhellyé nyilvánítása céljából az Ante Zemljar elnevezésű, valamikor a szigeten raboskodókból álló egyesület indítványozására. Akkor a bizottság kezdeményezést indított e célból, azonban ez év elején értesítette a közvéleményt a horvát művelődési minisztérium, hogy nincs pénz a tervezet megvalósítására.
A vagyonkezelői hivatal szándéka után nem váratott sokáig magára az Ante Zemljar egyesület válasza sem, amelynek tagjai szerint a „szenvedést és az áldozatok emlékét nem szabad pénzzé tenni”.
A tömörülés nyílt levelet intézett az állami szervekhez és a médiához, ebben arra mutat rá, hogy tiszteletlenség az ott raboskodókkal szemben az állam kezdeményezése, hiszen a szigeten megtörtént események, keserű emlékek nem válthatók pénzre, és nem merülhetnek feledésbe, így az ottani épületek sem szolgálhatnak magáncélokat.
Az egyesület egy tagja fel is tette a kérdést: „Készen állunk-e arra, hogy a múltat és az áldozatokat kiárusításra adjuk?”
A tömörülés arra is rámutat, hogy az illetékesek nem tették közvita tárgyává a börtönkomplexum eladásának kérdését, ugyanakkor más érdekeltekkel sem konzultáltak. Az Ante Zemljar tagjai úgy vélik, hogy különböző EU-s szubvenciókkal megvalósítható egy emlékpark létrehozása a szigeten.
A szóban forgó szigeten a börtönépületeket 1950-ben építették, az ott található kövekből. A komplexumot több barakk, egy karantén, egy kórház és több más létesítmény alkotja. 1956-ig elsősorban politikai foglyokat őriztek itt: a bebörtönzöttek között sokan a sztálini rendszer hívei voltak, de olyan egyszerű állampolgárok is raboskodtak, akik barátilag viszonyultak a Szovjetunióhoz. Az idő folyamán számos jugoszláv antikommunistát és nacionalistát deportáltak ide. Rajtuk kívül nem csak politikai foglyokat őriztek itt, köztörvényes bűnözők és gyilkosok is itt töltötték büntetésüket.
A horvát Noviplamen.net portál információi szerint 413 ember veszítette életét Goli otokon. Hivatalosan a foglyok száma 16 ezerre tehető, ám a Blic napilap szerint ez a szám nem tükrözi a valóságot, mindössze az akkori rezsim által terjesztett propaganda része. Más információk szerint a sziget működése idején akár 32 ezer ember is raboskodhatott.
A komplexumot 1988-ban zárták be, de véglegesen csak 1989-ben hagyták el. Azóta nem törődik senki vele, ezért igen romos állapotban van. Manapság a szigetet csak turisták látogatják hajókirándulások keretében, valamint ismét helyi pásztorok legeltetik a nyájaikat itt.
A Goli otokon található 4500 négyzetméteren elterülő épületegyüttes és az egykori kumroveci pártiskola épülete iránt érdeklődők szeptember 15-éig értesíthetik az illetékeseket vásárlási, illetve bérlési terveikkel kapcsolatosan.
