A 14. Szerbiai Gazdasági Csúcstalálkozó második napján a szerkezetátalakítás alatt levő vállalatok magánosításának a problémaköre és a költségvetés átütemezésének kérdése állt a középpontban. A külföldi diplomaták mellett a szerbiai államvezetés képviselői is felszólaltak, de a Déli Áramlatról is szó esett. Dušan Vujović gazdasági tárcavezető, Aleksandar Antić bánya- és energiaügyi miniszter, valamint Lazar Krstić pénzügyminiszter felszólalását kísérte a legnagyobb médiafigyelem.
MÉG HATSZÁZ VÁLLALAT ELADÓ
Szerdán kezdődik a csődtörvény és a privatizációs törvény tervezetének közvitája – közölte Dušan Vujović gazdasági miniszter, majd hozzátette: a szerkezetátalakítás alatt levő vállalatok első csoportjánál már 2015 februárjáig befejeződik a magánosítási eljárás.
A gazdasági tárca vezetője arra számít, hogy a szerb parlament július végéig elfogadja a kulcsfontosságú törvényeket, amelyek egy héten belül már törvényerőre is lépnek. Ezután egy hónapon belül elkészülnek a magánosítási tervek, és szeptemberben megkezdődik a privatizáció.
– Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek nincs esélyük, hogy vevőt találjanak, azonnal felkínáljuk a szociális program lehetőségét, és hogy a megoldást a csődtörvény keretében keressék, az esélyes cégeknél az új privatizációs törvény rendelkezései szerint járunk majd el – mondta a miniszter, aki szerint a szerkezetátalakítás alatt levő vállalatok első csoportjánál már a jövő év elején befejeződik a magánosítás, a cégek második csoportja számára pedig legkésőbb 2016 áprilisában.
Vujović beszámolt arról, hogy 2001-től idáig megközelítőleg 2300 vállalatot privatizáltak. Tizenhárom év után még 600 olyan állami, illetve társadalmi tulajdonban levő cég van, amelynek a státusát még nem rendezték. Szerkezetátalakítás összesen 161 vállalatban folyik.
A magánosítást új modell szerint hajtják végre, egyetlen céget sem privatizálnak előre megszabott feltételek alapján, hanem mindegyik esetben a lehetőség szerinti legjobb megoldást fogják kiválasztani.
KRSTIĆ SZERINT IS MAGÁNOSÍTANI KELL
Lazar Krstić pénzügyminiszter szerint a költségvetési kiigazítást remélhetőleg augusztusban, vagy legkésőbb szeptember közepén fogadja el a szerb parlament. Akkor már ismert lesz az árvíz okozta károk pénzben kifejezve és a természeti katasztrófa költségvetésre kifejtett hatásának a mértéke. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a természeti csapás miatt késnek a büdzsé módosításával és a többi intézkedéssel, a cél azonban nem változott: 1,5 milliárd eurót kell az államnak megtakarítania három év alatt.
A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az idén elhanyagolható, 0,5 és 0 százalék közötti gazdasági növekedés várható, de a recesszió lehetősége sincs kizárva.
Krstić kiemelte, reméli, hogy a vizet sikerül kiszivattyúzni az obrenovaci hőerőművet szénnel ellátó, elárasztott Tamnava B szénbányából, jelenleg ugyanis emiatt árambehozatalra szorul Szerbia. Ez szintén negatív befolyással van a GDP-re.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a remélt gazdasági növekedés előfeltétele a pénzügyi konszolidáció és a privatizáció.
– Magánosítani kell a szerkezetátalakítás alatt levő vállalatokat, hogy 15 év után végre befejeződhessen az itt dolgozó munkásoknak és a gazdaságnak az agóniája – szögezte le a tárcavezető.
NEM KELL LEÍRNI A DÉLI ÁRAMLATOT
Aleksandar Antić bánya- és energiaügyi miniszter felszólalásában ígéretet tett, hogy a beruházókkal felvéve a kapcsolatot a napokban megoldást keresnek a Kevevára (Kovin) melletti szélpark kérdésére, amelynek az építési engedélyét hétfőn vonta meg a minisztérium, arra hivatkozva, hogy a tartományi városrendezési és építésügyi titkárság törvénytelenül járt el az engedély kiadásakor.
A miniszter a Déli Áramlat kérdésével kapcsolatban is nyilatkozott, amelynek elkészülte kérdésessé vált, miután az Európai Bizottság követelésére Bulgária felfüggesztette a gázvezeték építési munkálatait. Antić szerint korai volna leírni a Déli Áramlatot, annak a sorsa azonban nem Szerbián múlik.
– Szerbiától a legkevésbé függ a Déli Áramlat jövője, Oroszországgal, valamint az Európai Unióval ápolt kapcsolataink alapján mi azt szorgalmazzuk, hogy folytatódjanak a tárgyalások, és minél előbb találjanak megoldást – jegyezte meg Antić, majd hozzátette: – Szerbia erre a projektumra nem szerb–orosz, hanem európai projektumra tekint, mivel a kivitelezésében szerepet vállaló nyolc ország közül hat tagja az EU-nak.
