Termőföldjeink külföldi kézre adásával nem a szerbiai gazdaság számára szavatoljuk a hasznot, hanem legfeljebb egy-két iparmágnás malmára hajtjuk a vizet. Okosabb döntés lenne az említett földeket a hazai termelőknek olcsón eladni. Így a szántó nemcsak „hazai” marad, hanem olyan emberek kezébe kerül, akik értenek is műveléséhez – nyilatkozta Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkár tegnap, miután aláírta a termékeiket feldolgozó gazdaságok segítéséről és a jégvédelmi berendezések kiépítéséről szóló támogatási szerződéseket a pályázaton sikeresen szereplő termelőkkel.
Ješić felszólalásában arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy Szerbiát komoly gazdasági és pénzügyi veszély fenyegeti. Elsősorban a külföldi tőke beáramlására gondolt, pontosabban a szerbiai földek külföldi kézbe adására. Felelőtlennek nevezte ezt a jelenséget az állam részéről, hogy olyan kritériumokhoz köti a földvásárlást, amelyek leginkább a nagyobb cégeknek, befektetőknek felelnek meg, ilyen módon a versenyből kiiktatják a kisebb termelőket, de a tehetősebb gazdákat is. Így pedig ha a tőke és a földek néhány mágnás és azok cégeinek kezében összpontosul, akkor lehetetlen növelni a versenyképességet, és az is félő, hogy ezeken a földeken nem olyan termelés folyik majd, amilyen a szerbiai gazdasági célokat képviseli. A mezőgazdasági titkár a restitúciós törvényt is bírálta, mondván, hogy megfogalmazói nem fordítottak kellő figyelmet a kistermelőkre, illetve nem biztosítottak számukra megfelelő kedvezményeket a megvásárolandó földek árkedvezményeit illetően.
– Létezik megoldás erre a problémára. Vajdaságban például a licitációkon megvásárolhatná a Tartományi Kormány ezeket a szántókat, amelyeket aztán kedvező áron továbbadhatná a termelőknek. Ez már csak azért is nyereséget hozna, mert nem terhelné meg annyira a gazdák zsebét, másrészt így orvosolható a monopolhelyzet. Végül pedig biztosak lehetünk abban, hogy a földek jó kezekbe kerülnek. Ezzel kapcsolatban az okoz gondot, hogy a tartomány nem hajlik erre a megoldásra – magyarázta a tartományi titkár.
Ljiljana Đukić, a sikeresen pályázó termelők egyike, a támogatáson keresztül befolyó pénzt (2 millió dinárt) jégvédelmi hálók kiépítésére tervezi fordítani.
– Csaknem két és fél hektáron termelünk többfajta gyümölcsfát. Mindenféleképp fontosnak tartom az ehhez hasonló lehetőségek kihasználását, hiszen lehetővé teszik a termelési kapacitás növelését. Annak ellenére, hogy manapság nem hálás feladat mezőgazdasággal foglalkozni, hiszen minden évben változnak az időjárási viszonyok, és ennek következtében a terméshozamok, úgy gondolom, hogy az ehhez hasonló nagyobb befektetések szükségesek, ha a gazdaságunkat komolyabb szintre akarjuk emelni. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszik a jégvédelmi berendezések kiépítése, hiszen gyümölcstermesztés jégvédelmi hálók nélkül kockázatos vállalkozás – fejtette ki a sikeres pályázó.
