Ivica Dačić kormányfőhelyettes, külügyminiszter nyitotta meg a tegnap Belgrádban a 14. Szerbiai Gazdasági csúcstalálkozót, amelynek központi témáját most a kényszerhelyzet jelölte ki, hiszen a középpontban a Szerbiát ért árvízkárok utáni felújítási munkálatok álltak, de a reformok halaszthatatlanságáról is szó esett. Ez szintén kényszerhelyzet, ugyanis a felszólalók szerint csakis ezektől a gyökeres változtatásoktól remélhető a költségvetési hiány visszaszorítása és a gazdaság talpra állítása.
Az egyre tornyosuló adósságok ellenére Szerbiát nem fenyegeti gazdasági csőd, ám ahhoz, hogy felélénküljön a gazdaság, nélkülözhetetlen a külföldi segítség – mondta Ivica Dačić külügyminiszer és kormányfőhelyettes, a 14. Szerbiai Gazdasági Csúcstalálkozón.
Dačić a találkozó nyitóbeszédén úgy értékelte, hogy Szerbia igazi problémája nem az államadósság nagysága, hanem a hazai össztermék (GDP) növekedésének kérdése, hiszen a GDP emelkedése csökkenti az adósság mértékét.
– Nem gondolom, hogy gazdasági csőd fenyegeti az államot, mindezek ellenére azonban be kell ismernem, hogy jelenleg az ország pénzügyi-gazdasági stabilizációja a legfontosabb feladat, amely a pénzügyi konszolidációt és egyes gazdasági intézkedések meghozatalát is magába foglalja. Ez pedig lehetetlen külföldi segítség nélkül – mutatott rá a kormányfőhelyettes.
Azt is kifejtette, hogy a nehéz helyzetből való kilábalást nemcsak a rövid távú gazdasági megoldásokkal és bizonyos megszorító intézkedések bevezetésével kell elérni, hanem olyan rendszer létrehozásával, amely összhangban áll az Európai Unió törvényeivel.
A kormányfőhelyettes arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés érdekében olyan törvényeket is meg kell hozni, amelyek majd könnyítik a külföldi cégek térnyerését az országban.
– Olyan jogi kerettel kell rendelkeznünk, amely előnyössé teszi a külföldi befektetők szerbiai üzletvitelét – szögezte le.
Dačić ennek kapcsán említette azt, hogy nemcsak politikai szempontból fontos az ország számára az EU-s csatlakozás, hanem a gazdasági okok mellett a polgárok életszínvonalának növelése is meghatározó cél.
– Ahhoz, hogy az ország lakói rendes életet éljenek, nélkülözhetetlen egyes berögződött szokások, bejáródott törvények megváltoztatása. Mindezt úgy kell elérni, hogy ez közben ne érintse negatívan a gazdasági növekedés lehetőségét – világított rá a külügyminiszter.
Végül Dačić arról biztosította a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy a külügyminisztérium illetékes gazdasági szakembereivel mindent megtesznek azért, hogy jobb külföldi kapcsolatokat építsenek ki, amelyekből aztán gyümölcsöző együttműködések születhetnek. Mint értékelte, eredmények szükségesek ahhoz, hogy a befektetők komolyan vegyék bármely ország külügyi tárcáját, ezért arra fognak törekedni, hogy minél jobban végezzék munkájukat, hogy ezzel Szerbiába csalogassák a külföldi tőkét.
Francois-Xavier Denio, Franciaország belgrádi nagykövete – a donátori konferencia szervezőinek – bejelentette a csúcstalálkozón, hogy az árvízkárok miatt Szerbia megsegítésére összehívott miniszteri szintű konferenciát július 16-án tartják Brüsszelben, előtte azonban július 8-án Párizsban előkészítő megbeszélést tartanak. A francia nagykövet kiemelte: fontos, hogy eminél előbb elkészüljön.az átfogó jelentés a Szerbiát ért természeti katasztrófa okozta károkról.
– Jó, hogy Marko Blagojevićet kinevezték a kárfelbecsléssel megbízott munkacsoport koordinátorának, de hangsúlyozom, hogy Bosznia-Hercegovina már elkészítette a jelentését – jegyezte meg a francia diplomata, hozzátéve, hogy a gyors és minőségi munkára azért van szükség, hogy minél szélesebb körű lehessen a donátori konferencia.
Az árvízvédelmi létesítményeket ért észlelt kár becsült értéke kétmilliárd dinár, az árvízvédelmi munkálatok költsége pedig várhatóan csaknem 600 millió dinár lesz – közölte a csúcstalálkozón Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszter. Az utóbbi költség a Szerbia Vizei, a Belgrád Vizei és a Vajdaság Vizei közvállalatokra, valamint az árvízvédelemben részt vevő helyi vízszolgáltató közvállalatokra vonatkozik. A miniszter asszony elmondta, hogy az agrártárca aktívan dolgozik az árvíz okozta károk szanálásán, vetőmagot adományoztak az érintett gazdáknak, az üzemanyagot pedig a héten kezdik kiosztani.
Toplica Spasojević, az ITM Csoport elnökének becslése szerint az árvízkárok 600 millió és 1,5 milliárd euró között alakulnak, de elérhetik akár a kétmilliárd eurót is, vagyis a szerbiai GDP hat százalékát.
