A Szlovén Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának tagjait fogadta hétfőn Újvidéken a Tartományi Képviselőház mezőgazdasági bizottsága. Ladislav Tomić, a bizottság elnöke a vendégekkel ismertette: Vajdaság mintegy 2 millió hektár termőfölddel rendelkezik, a tartományi költségvetésből pedig az idén mintegy 56 millió eurót irányoztak elő az ágazat fejlesztésére.
A szlovén mezőgazdaság legnagyobb gondja a parcellák és a gazdaságok felaprózottsága (Fotó: Ótos András)
Janko Presećnik, a szlovén küldöttség vezetője, elsősorban együttérzését fejezte ki az árvízkárosult szerbiai lakosokkal, majd hazájának mezőgazdaságáról elmondta, Szlovéniát sem kerülik el a természeti katasztrófák, habár azok köszönőviszonyban sincsenek a Szerbiát ért károkkal. Kora tavasszal ónos eső pusztította az erdők egy részét, melynek következtében 9 millió köbméternyi fa szorul kényszerkitermelésre. Arra is rámutatott, hogy hazájában a mezőgazdasági bizottság feladata az ágazatot érintő törvényes rendelkezések kidolgozása is. Az idén a méhészetet érintő jogi kérdéseket tárgyalták, valamint a szlovén cukorgyártás újraindítását szorgalmazzák, hiszen Szlovéniában is – akár a környező országokban – a magánosítás során az egyetlen hazai cukorgyárat holland beruházónak engedték át, akinek első teendője a gyár felszámolása volt. Jelenleg ennek a hatalmas baklövésnek a helyreigazításán dolgoznak.
A szlovén mezőgazdaság legnagyobb gondja a parcellák és gazdaságok felaprózottsága. A mezőgazdasági területek mintegy fele legelő, ezeken szarvasmarha-tenyésztés folyik. Ahol a természeti adottságok megfelelőek, ott gabonát termesztenek, de számottevő területen foglalkoznak szőlészettel is. A bor minőségével nincs gond, csupán a mennyiség fékezi Szlovéniát a külföldi piacok meghódításában.
Branko Ficko, a szlovén mezőgazdasági bizottság tagja hozzátette, Szlovénia agrárköltségvetése megközelítüleg 400 millió euró évente, amit a gazdák hektáronkénti és más agrárfolyósítások révén nyerhetnek el, de az uniós Közös Agrárpolitika részeseként nem csupán a juttatások magasak, hanem hatalmasak a korlátozások is, melyek meghatározzák az ország mezőgazdasági termelésének irányvonalait. Az Európai Unió családjába lépve a szlovén sertéstenyésztés nem tudta felvenni a versenyt az unió árpolitikájával, és így napjainkra sajnálatos alacsony szintre süllyedt a sertéstenyésztés.
Elhangzott az is, hogy az unióban a mezőgazdasági termelés még számíthat támogatásokra, de a feldolgozóipar már a maga sorsára van hagyva.
A szlovén küldöttség felajánlotta, hogy szívesen megosztja Vajdaság vezetőségével is uniós felzárkózási tapasztalatait, hogy elkerülhetők legyenek azok a hibák, melyekbe Szlovénia is beleesett.
