Decemberben az átlagos fogyasztói kosár értéke 65 024 dinár volt, miközben az átlagbér 50 820 dinárt tett ki. Ebből könnyen kiszámítható, hogy a „szerbiai átlagembernek”, akinek a jövedelme pontosan egy átlagbérnek felel meg, sem többnek, de kevesebbnek – ha van ilyen ember a valóságban –, decemberben 14 204 dinár hiányzott a béréből, hogy megvegye azokat a létfontosságú árucikkeket, amelyeket az átlagos fogyasztói kosárba sorolnak. Amiatt van ekkora különbség a létfenntartási költségek és a szerbiai kereset között, mert decemberben – a különféle év végi juttatások miatt –, 15 százalékkal magasabb volt az átlagfizetés, mint novemberben.
Az átlagos szerbiai bér már évek óta képtelen fedezni a fogyasztói kosár összegét. Nem ez a helyzet az úgynevezett minimális fogyasztói kosárral, melynek értékét tavaly decemberben 33 920 dinárban határozták meg. A minimálisra tehát még a szerbiai átlagkeresetből is futja. Jó kérdés azonban, hogy hol húzható meg a minimális határa?
Tavaly a szerbiai átlagbér éves szinten 43 944 dinárt tett ki, ugyanakkor az átlagos fogyasztói kosár 64 896, a minimális pedig 35 110 dinárt. Tavalyelőtt a statisztika 41 386 dináros átlagfizetéssel számolt, az átlagos fogyasztói kosár ekkor 59 594, a minimális pedig 31 599 dinár volt.
Mondhatni tehát, hogy az átlagost már évek óta nem éri el az átlagbér.
Nem mindegy azonban az sem, hogy hol él az ember. Belgrádban, Újvidéken, Pancsován és Kragujevacon ugyanis, ahol magasabbak a fizetések, a vásárlóerő is meghaladja a szerbiai átlagot, ami természetesen nem jelenti azt, hogy európai viszonylatban is magasnak mondható a lakosságnak az évek óta rohamos ütemben csökkenő vásárlóereje.
