A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Szerbia között másfél évvel ezelőtt megkötött készenléti hitel-megállapodással értelmében három év alatt 75 ezer közalkalmazottnak kellett volna felmondani. Most úgy tűnik, hogy ilyen mértékű leépítésre nincs ugyan szükség, de folytatni kell a közszféra karcsúsítását.
Kori Udovički államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter szerint az év végéig még mintegy 7000 közalkalmazottat kellene elbocsátani, mert a Nemzetközi Valutaalap továbbra is szorgalmazza a közszféra leépítését. Összesen mintegy 70 ezer emberrel kell csökkenteni a költségvetés terhén lévők számát az elkövetkező három évben. Idén azonban Udovički szerint már 16.500 alkalmazottól sikerült megválni, az év végéig pedig további 7000 személyt bocsáthatnak el. Az idén távozott 16.500 dolgozóból mintegy 9500 nyugdíjba vonult, rajtuk kívül mintegy 6000 alkalmazott végkielégítéssel távozott.
Kori Udovički az RTS egyik műsorában szerepelve hangsúlyozta, hogy nem minden szférában volt egyforma az elbocsátások mértéke. „A munkaerő leépítése mintegy 3 százalékos volt. Valamivel többen távoztak az egészségügyből és a belügyminisztérium állományából, a központi intézményekben viszont az EU-csatlakozás előkészítése miatt kisebb volt a leépítés. Udovički azt is elmondta, hogy az IMF is felülvizsgálta a saját elvárásait. Eredetileg ugyanis 75 ezer ember távozását javasolták, amit később 70 ezerre módosítottak. Időközben azonban több területen is sikerült takarékoskodni. „A takarékoskodás miatt nincs szükség ekkora mértékű leépítésre, és nem is lenne jó, ha ilyen sok embert bocsátanánk el” – mondta. Az IMF-fel a készenléti hitel-megállapodásról folytatott tárgyalások első körében még abban állapodtak meg, hogy 3 év alatt 75 ezerrel csökkentik a közszférában dolgozók számát. A miniszter asszony azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy téves az a beidegződés, hogy Szerbiában túlméretezett a közigazgatás. Szerinte míg nálunk 100 lakosra 6,7 közalkalmazott jut, addig az EU-ban ez a szám 8,5. Azt is hangsúlyozta, hogy a jövőben nem annyira a számadatokra szeretnének majd koncentrálni, hanem a közigazgatás hatékonnyá tételét szeretnék elérni, amihez a Világbank készülő analízise alapján látnak majd hozzá. Mint ismeretes, Dušan Vujović szerb pénzügyminiszter és Tony Verheijen, a Világbank szerbiai képviselője májusban írta alá azt a 69 millió eurós hitel-megállapodást, amellyel a bank a szerbiai közigazgatás és az állami pénzügyek reformját támogatja. A közigazgatási reformra vonatkozó stratégiát és kivitelezésének az akciótervét még 2014-ben fogadta el az akkori szerb kormány.
Azt is elmondta, hogy az önkormányzatok többségében már végrehajtották a racionalizációt, így pl. Belgrádban 1500-zal, Újvidéken 350-nel, Nišben 280-nal, Kragujevacon 250-nel, Szabadka községben 190-nel, Nagykikindán 150-nel, Pancsován pedig 130-cal csökkentették a közigazgatásban dolgozók létszámát. Kitért arra is a miniszter asszony, hogy pl. az oktatásban különösen nehéz lesz meghatározni a foglalkoztatottak optimális létszámát a jövőben.
