A világbajnokság nyolcaddöntőjének nyolc mérkőzése közül a legtöbb helyzetet hozó és az egyik legjobb iramú találkozón Belgium 2:1-re nyert az Egyesült Államok ellen, s bejutott a negyeddöntőbe. Mindhárom gól a hosszabbításban esett, amely során mindkét csapatnak több gólszerzési lehetősége volt. Az amerikaiaknak a belgák elleni rossz szériája folytatódott, hiszen utoljára 1930-ban, az uruguayi világbajnokságon sikerült nyerniük az észak-európai válogatott ellen.
Habár kérdéses volt, Kompany kezdőként lépett pályára az USA elleni találkozón: A Manchester Cityvel angol bajnokságot nyerő védő lágyékfájdalmakra panaszkodott, de a mérkőzésre felépült. Az utolsó nyolcaddöntős mérkőzés első félideje helyzeteket igen, gólokat azonban nem hozott: a belgák bekezdtek, De Bruyne remek passza után Origi került helyzetbe, de Howard jól zárta a szöget, egy perccel később pedig De Bruyne lövésre szánta el magát, ám a védőkről az alapvonalon túlra pattant a labda. A 20. percben Bradley betört a 16-osba, a védők megállították, de a labda Dempsey elé pattant, aki de nem túl erős lövését Courtois magabiztosan hárította. Nem sokkal ezután amerikai labdavesztés következett, s a belga akció végén De Bruyne egy csellel elküldte a védőjét, utána azonban rosszul találta el a labdát, amely kapu mellé gurult. Öt perccel később Vertonghen száguldott el a baloldalon, s már az ötös környékén járt, amikor középre adását Beasleynek sikerült kirúgnia Fellaini elől. A 34. percben Zusi végzett el szögletet, a labdát Demspey kezelte le, majd Jones elé tálalt, aki 18 méterről a kapu jobb felét célozta meg, lövése azonban célt tévesztett. A bírói ráadás első percében a két legaktívabb, Origi és De Bruyne akciója után utóbbi lőtt, de Howard magabiztosan ölelte magához a labdát.
A 48. percben egy tetszetős belga támadás végén Mertensnek magas volt a labda, de sikerült nagy ívben a kapura fejelnie, Howard – biztos, ami biztos alapon – szögletre ütötte a labdát. Ahogy múlt az idő, a belgák egyre nagyobb mezőnyfölényt harcoltak ki, s helyzeteket is sikerült kidolgozniuk: az 57. percben Origi fejesénél Howard nyugodtan nézte, amint a labda a felső léc tetejéről elhagyta a játékteret. Két perccel később eldugták a belgák a labdát az amerikaiak elől, s Origi becselezte magát az ötös vonaláig, az átadása azonban Mertens mögé jött, aki csak az oldalhálót találta el. A 65. percben kiírt statisztika is a belgák nagy fölényéről tanúskodott: húsz belga lövéssel szemben három amerikai állt, s Wilmots kiválasztottjai hétszer, míg a Klinsmann-csapat játékosai csak egyszer találták el a kaput. A 71. percben az amerikai védők pánikolva mentettek a cselek sorozatát bemutató Mirallas elől, a labda Origi elé került, aki azonban Howardot talált telibe. Ahogy múlt az idő, az amerikaiak lassan elkezdhettek szobrot emelni a kapusuknak, ugyanis Mirallas ziccerét a cipője talpával hárította, majd Hazard célozta meg a bal alsó sarkot, de Howard ezúttal is védett. Hét perccel a vége előtt a két védő játszott össze az ellenfél kapuja előtt: Kompany Van Buytent ugratta ki, aki elől a védők szögeltre mentettek. A 90+2. percben a sok kihagyott helyzet majdnem megbosszulta magát: a belga védelem rosszul helyezkedett, a lestaktika csődöt mondott, s a csereként beállt Wondolowski szembe találta magát Courtois-val, azonban a labda megpattant előtte, ő pedig pár méterrel fölé lőtte a meccs legnagyobb helyzetét.
A hosszabbítás kísértetiesen hasonlított az egy nappal ezelőtti Németország–Algéria találkozón látottakhoz. Pár perc játék után azon a meccsen Schürrle, a Belgium–USA-n pedig De Bruyne lőtt gólt. Lukaku száguldott el a jobb szélen, középre adását a védők lábáról De Bryune lelopta, s utána addig forgolódott, míg lemaradtak róla a védők és szépen kilőtte a hosszú sarkot. A belgák gyorsan megduplázhatták volna előnyüket, azonban az ellentámadás végén Vertonghen túl sokat várt, így a védők blokkolták a lövést. Ami késik, nem múlik: a 105. percben De Bruyne passzát Lukaku kapásból, mintegy tíz méterről a rövid sarokba bombázta. A második hosszabbítás amerikai góllal kezdődött: Bradley a középen tartózkodó Green elé ívelte a labdát, aki nem engedte meg, hogy a labda lepattanjon, hanem azonnal kapura lőtt, s szépített. Újabb amerikai támadás végén Jones lőtt mellé, a belgák pedig Lukaku által veszélyeztettek, de Howard újabb ziccert hárított. A 113. percben egy begyakorolt amerikai szabadrúgásfigura után Dempsey került szembe Courtois-val, de a kapusnak sikerült mentenie. A végére még maradt izgalom, de gólszerzési lehetőség már nem volt. Mindent összegezve, Belgium megérdemelten jutott a legjobb nyolc közé, ahol Argentína lesz az ellenfele.
Salvador: Belgium–Egyesült Államok 2:1 (0:0, 0:0, 2:0)
Arena Fonte Nova, 51 227 néző, vezette: Haimoudi (algériai). Góllövők: De Bruyne a 93., Lukaku a 105., illetve Green 107. percben.
Belgium: Courtois – Alderweireld, Van Buyten, Kompany, Vertonghen – Witsel, Fellaini – Mertens (Mirallas, 60.), De Bruyne, Hazard (Chadli, 111.) – Origi (Lukaku, 94.). Szövetségi kapitány: Marc Wilmots
Egyesült Államok: Howard – Johnson (Yedlin, 32.), Gonzalez, Besler, Beasley – Cameron – Zusi (Wondolowski, 72.), Jones, Bradley, Bedoya (Green, 106.) – Dempsey. Szövetségi kapitány: Jürgen Klinsmann.
