2025. július 18., péntek

Van-e gyógyszer a másnaposságra?

A másnapossággal a szervezetünk azt üzeni nekünk: ne bánj velem ilyen durván!
Jóból is megárt a sok, hát még alkoholból. Egy-két pohár ital hatása még kellemes: felszabadítja a gátlásainkat és kellemesen elbódít, ám ha túlzásba visszük az alkoholfogyasztást, aligha ússzuk meg szenvedés nélkül. Ha nem is rögtön, másnap biztosan figyelmeztetést kapunk szervezetünktől, hogy áthágtuk a mértékletesség határát. A másnaposság tünetei a súlyosságtól függően lehetnek: szájszárazság, szomjúságérzet, étvágytalanság, fejfájás, rossz kedélyállapot, ingerlékenység, bevérzett szemek, zaj- és fényérzékenység, kézremegés, émelygés és hányás. A tünetek súlyossága az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az egyéni érzékenységtől függ.

Általában az alkoholfogyasztás abbahagyása után több órával kezdenek jelentkezni a tünetek, amikor a véralkoholszint süllyedni kezd, és legtöbbször annak nullára csökkenésekor a legsúlyosabbak. A másnapossággal járó tüneteknek több oka is van. Az etilalkohol dehidratációt, azaz kiszáradást okoz, ami szájszárazsághoz, valamint fejfájáshoz vezet. Az etanol a máj alhohol-dehidrogenáz enzimje hatására acetaldehidre bomlik, amit az acetaldehid-dehidrogenáz ecetsavvá alakít át. Az acetaldehid enyhén mérgező, ami hozzájárul a kellemetlen közérzethez.

Ízlés és igény szerint javasolt a szódabikarbónás ásványvíz, paradicsomlé, friss narancslé fogyasztása. Ezeken kívül igyunk sok vizet, együnk C-vitamint, multivitamint, brokkolit, karfiolt (méregtelenítés), illetve sok cukrot! Köztudomású, hogy alkoholos befolyásoltság után a másnaposság kezelésére jó módszer valamilyen sport végzése, közvetlenül a másnaposság idején. Sportolás és mozgás közben az emberi szív gyorsabban ver, ezáltal nagyobb mennyiségű oxigént képes szállítani, ezáltal felgyorsítva a méregtelenítés folyamatát.

De mit tegyünk a másnaposság ellen? A rómaiak korában Plinius a nyers bagolytojásra esküdött. Angliában, Erzsébet királyné korában néhány borba fojtott angolnát fogyasztottak, melyeket szükség esetén görög békákkal lehetett helyettesíteni. A XIX. században a kéményseprők teáskanálnyi korommal ízesített meleg tejet kortyolgattak.
Ha manapság körbenézünk az interneten, temérdek ötletet találhatunk másnaposság esetére, az olajban sült ételektől kezdve a kutyaszőrön át a méregdrága növényi kivonatokig. Akik arra ébrednek, hogy lüktet a fejük, életmentőnek gondolják a módszereket, egészen addig, amíg nem jut tudomásukra a tény, hogy inkább csak reménykedhetnek hatásosságukban, mivel tudományosan egyiket sem bizonyították. „Az aszpirintől a vízig az internet végtelen lehetőségeket kínál a másnaposság megelőzésére és kezelésére.” – állítja két amerikai gyermekorvos: Rachel Vreeman és Aaron Carroll. „Semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá egyik kúra hatásosságát sem.” – írták a British Medical Journal (BMJ) legutóbbi számában. Egy 2005-ös tanulmány során brit és holland orvosok átnézték az összes olyan másnaposság elleni kúrákról szóló kísérletet, melyek megfeleltek az objektív kritériumoknak. A nyolc tesztelt módszer között szerepelt három gyógyszeres kezelés és négy étrendi kiegészítőt alkalmazó, mint amilyen a gyümölcscukor. A gyógyszerek között szerepelt tolfénsav, fájdalomcsillapító, béta-blokkoló és hányáscsillapító. Az étrend-kiegészítőket szárított élesztőből, borágóból, articsókából és körtéből vonták ki.

Az önkénteseket találomra választották ki, és két csoportra osztották őket, az egyik a feltételezett gyógyszert kapta, a másik placebót. A borágó, az élesztő és a tolfénsav valóban enyhítette a tüneteket néhány embernél, egy korábbi tanulmány során pedig a körte esetében tapasztaltak pozitív eredményeket. Ettől eltekintve nem találtak meggyőző eredményeket arra, hogy bármely készítmény segítene kezelni vagy megelőzni a másnaposságot.
A szakértők szerint a megelőzés legegyszerűbb módja, ha nem iszunk, vagy csak mértékkel, és vizet is fogyasztunk, hogy elkerüljük a kiszáradást, továbbá enni is érdemes. Akárki is lesz, aki felfedezi a gyógymódot, hamar milliós vagyonra tehet szert vele. 2004-ben Nagy-Britanniának mintegy 1,8 milliárd fontjába kerültek az alkohollal kapcsolatos hiányzások. És ebbe nem számolták bele az indirekt költségeket, mint például a teljesítmény visszaesését.

Vajon létezik gyógymód? Sőt, egyáltalán kell-e keresnünk? Edzard Ernst, az Exeteri Egyetem Peninsula orvosi karának alternatív gyógyászati professzora, aki a 2005-ös tanulmányban is részt vett, azt mondja, a másnaposság nagyon egyszerű szóval fejezi ki ezt az összetett állapotot.

A szervezet különböző részeit érintő tünetekből áll, melyek egyénenként változnak, és függnek a körülményektől is (pl. a fejfájást okozhatja az is, hogy egy egész estét töltöttünk el zajos, füstös helyen.) Ez azt jelenti, hogy sokféle patológiás útvonal létezik, (anyagcserével, hormonháztartással stb. összefüggő), ahol még a génvariációk is szerepet játszanak.

Gyúrjuk egybe ezeket a faktorokat és elég valószínűtlen, hogy ennek tükrében létezhet egyetlen, üdvözítő módszer – állítja Ernst. „A másnapossággal a szervezetünk azt üzeni nekünk: ne bánj velem ilyen durván!” – nyilatkozta az AFP-nek. „Ha lenne egy bombabiztos gyógymódunk rá, még többet innánk. Azok, akik szeretnek inni, valószínűleg sokkal kevesebbet hezitálnának azon, mikor hagyják abba.”

Magyar ember Magyar Szót érdemel