Vajdaságban közülük „mindössze” 137 beteg van nyilvántartva. Viszont ha azt vesszük alapul, hogy nálunk évente 1000 emberből csupán 4 vesz részt ilyen szűrővizsgálaton, akkor elég nagy a valószínűsége annak, hogy ez az amúgy nem túl vészjóslóan hangzó szám sokkal magasabb.
Számos tudós szerint a vírus Fekete-Afrikában alakult ki a XX. században. Azóta szinte megállíthatatlanul terjed, és a daganatos megbetegedésekhez hasonlóan, gyógyíthatatlan. Az AIDS az Acquired Immuno Deficiency Syndrome rövidítése, jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Magát a betegséget egy vírus okozza, a HIV-vírus. Ez a vírus az emberi immunhiány vírusa, elnevezése a Human Immunodeficiency Virus rövidítése. Két fajtája ismert: a HIV1 és a HIV2. Prof. Robert Galló a HIV1-t azonosította először az USA-ban, az 1980-as évek elején. Világszerte ez az elterjedtebb. Gallóval párhuzamosan, ám tőle függetlenül fedezte fel ugyanezen retrovírust Luc Montagnier Párizsban. A HIV2-t később azonosították, a HIV1-től csak antigénszerkezetében tér el.
A HIV az immunrendszerünkhöz tartozó sejteket, úgynevezett limfocitákat támadja. Ha egy személy HIV-pozitív, az azt jelenti, hogy sejtjeinek DNS-ébe már beírta magát a vírus. Kezdetben a megfertőzött, ha csak nem megy el szűrővizsgálatra, nem tudhat arról, hogy magában hordozza a kórt. A HIV nagyon aljas vírus. Évekig is elél úgy, hogy semmit sem sejtet szervezetünkben való jelenlétéről. Lappang. Aztán idővel egy napon aktiválódik, elkezdi támadni, illetve megölni azokat a sejteket, amelyekben addig csendesen éldegélt. A limfociták immunrendszerünk harcosai, ők küzdenek meg a bennünket támadó baktériumokkal, vírusokkal, kórokozókkal. Az, hogy a HIV-vírus pont őket pusztítja el, azt vonja maga után, hogy szervezetünk védekező rendszere legyengül, olyannyira, hogy még egy sima megfázás ellen sem tud védekezni. Ez az állapot pedig maga a betegség, az AIDS.
Sokan azt hiszik, hogy az AIDS csak a narkósokat és a homoszexuálisokat sújtja. Ez igen komoly tévhit, mivel a helyzet az, hogy a vírus nem válogat, bárki megfertőződhet.
Miként terjed a vírus? A hordozó minden testnedvében és szövetében jelen van, de csak a spermában, a vagina nyálkahártyája által termelt váladékban, a vérben és az anyatejben elegendően magas a koncentrációja ahhoz, hogy fertőzzön.
Elsősorban szexuális úton terjed, legyen az vaginális, orális vagy anális, a vírus ott van. A védekezés egyetlen biztonságos módja az óvszer használata. Természetesen az intravénás narkotikumokkal élők is megbetegedhetnek, mégpedig közös tű használatával, mivel a vírus koncentrációja a vérben magas. Egy terhes HIV-pozitív nő is továbbadhatja betegségét gyermekének. Tehát tévhit az, hogy terjedhet csókkal, kézfogásal, közös lakás-, fürdőszoba-, törülköző-, illetve toaletthasználattal, valamint öleléssel, rovarcsípéssel…
Fontos megemlíteni, hogy drasztikusan növekszik a fiatal HIV-pozitívak száma. Világszerte egyre több 14 és 25 év közötti heteroszexuális gyereknél regisztrálják a kórt. Ennek oka a felelőtlen és éretlen szexuális magatartás, valamint a hiányos felvilágosítás, ami elsősorban nem az iskola és a különböző szervezetek, hanem a szülő feladata lenne. Az AIDS-ről családon belül is beszélni kell.
AZ AIDS VÍRUSA MÁR A XX. SZÁZAD ELEJÉN ÁTLÉPTE A FAJOK HATÁRAIT
Az AIDS vírusáról korábban azt hitték, hogy az 1930-as években került át a csimpánzokból az emberbe, ám ez valószínűleg már egy évszázaddal korábban megtörtént Nyugat-Afrikában. A gyarmati időkbeli Belga-Kongóban megőrzött szövetminták elemzése azt mutatja, hogy a humán immundeficiencia vírus (HIV) legellenállóbb törzse valamikor 1884 és 1924 között kezdett emberről emberre terjedni. „A HIV-1 diverzifikációja már jóval a felismert AIDS-pandémia előtt megtörtént Nyugat-Közép-Afrikában” – közölték a brit kiadású tudományos folyóiratban, a Nature-ben.
Az AIDS először 1981-ben került a köztudatba, amikor amerikai orvosok sorozatos halálozást észleltek fiatal New York-i és kaliforniai homoszexuálisok között. Azóta legalább 25 millió ember hunyt el a betegségben és további 33 millióan élnek HIV-fertőzöttként vagy AIDS-betegként (a HIV-vírus az immunsejtek elpusztításával okozza az AIDS-et).
Járványügyi szakértők, akik megpróbálták meghatározni a járvány kitörésének pontos idejét, most egy olyan mintával dolgoznak, amely jóval megelőzte a járvány kezdetének eddig ismert időpontját. Ezt a ZR59 nevű mintát 1959-ben vették egy pácienstől Leopoldville-ben (mai nevén Kinshasa), Belga-Kongó fővárosában (ma Kongói Demokratikus Köztársaság).
A HIV nagyon gyakran mutálódik, génállományának évente egy százaléka változik meg. Ez a mutációs arány az alapja a „mutációs óra” nevű időskálának, amelyen nyomon követhetők a különböző törzsek változásai a simian (csimpánz) immundeficiencia vírustól (SIV) kezdve. Eszerint a számítás szerint, ha a ZR59-et vesszük figyelembe, a HIV már 1940 előtt terjedt emberről emberre.
Most azonban a kirakós játék még egy darabkája került a helyére, ez pedig egy nyirokcsomó szövetdarabkája, amelyet 1960-ban vettek egy nőtől Kinshasában, és paraffinszövetbe ágyazva maradt meg. A Kinshasai Egyetem Anatómia Tanszékének gyűjteményében találtak rá. Egy nemzetközi kutatócsoport felállította a vírus (a HIV-1 M altípusa) génjeinek sorrendjét, és összehasonlította az árulkodó szakaszokat a ZR59 génjeivel. Jelentős eltérést találtak a két génszakasz között, számításaik szerint 40 év alatt alakult ki a két változat egy közös vírus-ősből.
Más szóval, a közös vírus-ős a XX. század elején kezdett emberről emberre terjedni – becslések szerint valamikor 1884 és 1924 között. Először nagyon lassan terjedt, ám a szakemberek szerint a gyarmati időkben terjedése felgyorsult. Először nemi úton terjedt, majd a kereskedelem útján messzebb is eljutott. „A gyarmati közigazgatási és kereskedelmi központok, mint például Kinshasa megalapítása és fejlődése, elősegítette a régió a HIV/AIDS pandémia központjává válását” – feltételezik.
Kinshasát 1881-ben, Brazzaville-t (a mai Kongói Köztársaság fővárosa) 1883-ban, Yaoundét (Kamerun) 1890-ben, Banguit (Közép-Afrikai Köztársaság) 1899-ben alapították, abban az időben, amikor a feltételezések szerint a HIV-1 elkezdett terjedni az emberek között. A városok eleinte lassan terjeszkedtek, 1910 előtt egyik sem büszkélkedhetett tízezernél több lakossal.
Több elmélet is született arra vonatkozólag, hogyan került a SIV-vírus az emberekbe, amely a főemlősök legközelebbi rokona. Egy fertőzött csimpánz megharapott egy embert, vagy egy SIV-vel fertőzött majmot feldaraboltak és eladtak húsnak, és a vírus, az elméletek szerint, a kéz apró sebein keresztül hatolt be a véráramba.
