Ki gondolta volna, hogy előnyös lehet az agyműködésre, ha valaki reggelenként az ügyetlenebb kezével mos fogat, néhanapján megpróbálja ugyanezzel kikanalazni a levest, és fejjel lefelé tartja az újságot, legalább addig, amíg a címeket elolvassa. A legújabb fitnesztrend nem a testet, hanem a szürkeállományt veszi célba.
A mentális aerobikot eredetileg az 50-60 év felettieknek találták ki, de időközben kiderült, hogy az igazán fizetőképes közönség a 30-40 éves, agyonhajszolt menedzserek köréből való. Munkahelyükön maximális teljesítményt várnak tőlük, ehhez pedig kifogástalan testi és pszichés állapot szükséges. Ezért a munkaadók úgy vélik, arra sem szabad sajnálni a pénzt, hogy a menedzsereket minden földi jóval körülvegyék: fitneszterem, szauna, pezsgőfürdő (jacuzzi) az irodaház alagsorában, csendszoba, ahová napközben is visszavonulhatnak.
A témával foglalkozó agykutatók szerint egyáltalán nem egyértelmű, mivel is lehet a legeredményesebben edzeni az agyat, sőt azon is vitatkoznak, hogy valójában milyen eredménnyel jár – ha jár egyáltalán – ez a fajta trenírozás. Általános tapasztalat szerint a keresztrejtvényfejtés megmozgatja a lustulásra hajlamos agysejteket, a kártyázás, de mindenfajta más társasjáték, a szópóker is jót tesz a szürkeállománynak. Nemzetközi összehasonlításban a leghatékonyabbnak az idegen nyelv rendszeres használata bizonyult. Az agykutatás legfrissebb fejleményeire alapozó neurobics az agy általános észlelési képességeit aknázza ki. A gyakorlatok eredményeként a figyelem élesebbé válik, az agy könnyebben reagál a különféle információkra.
Új távlatok a tanulásban
A neurobics eljárás – az aerobikra hasonlító elnevezés talán az agytorna címmel jelezhető – új távlatokat nyit a tanulás számára. Az eddigi módszerektől eltérően, amelyek elsősorban a logikai feladatok és memóriafejlesztő gyakorlatok segítségével kívánt nagyobb hatásfokot elérni, a neurobics az agy általános észlelési képességeit aknázza ki, felhasználva az öt alapérzékelési szintet az asszociációk kiépítésében. Nagyszerűsége abban rejlik, hogy egyszerűen beépíthető a mindennapokba, és a rendszeres gyakorlás meghozza gyümölcsét.
A neurobics alapja az észlelési folyamatok hatékonyságának növelése. Egy egyszerű gyakorlat: kapcsolj ki az öt érzékszervből egyet-egyet a mindennapi tevékenység során. Például öltözz fel reggel behunyt szemmel, vagy nézz végig egy filmet kikapcsolt hang mellett. Esetleg próbálj ki egy étkezést néma csendben. Várhatóan a kikapcsolt érzékelési modalitások mellett a többi érzékszerv intenzívebb működését tapasztalod majd. Kifinomuló tapintás, a mozdulatokra élesedő látás, az ízlelés differenciálódása várható.
A figyelem élesebbé válik
E gyakorlatok számtalan változata lehetséges: például több érzékelési modalitás kombinációjára egy zenemű hallgatása, kombinálva egy festmény nézésével. Esetleg reggelire vaníliaital, a kávé helyett stb. A gyakorlatok eredményeként a figyelem élesebbé válik, könnyebben reagál az agy a különféle információkra. Ezt segítheti minden, ami új, szokatlan, váratlan. Sokat segít például, ha időről időre átrendezzünk munkaasztalunkat. Esetleg fejre állítjuk a családi fotót az asztalon, vagy eddig szokatlan elrendezést alakítunk ki a könyveink között. Ezeknek az apró változtatásoknak a jelentősége abban rejlik, hogy a hagyományos tanulás során általában csak bal agyféltekénket terheljük, amely a logikus, analitikus gondolkodás színtere. A változtatások azonban az összkép megragadásával foglalkozó jobb féltekénket is aktiválják, hiszen a zsibbasztó, megszokott és már-már unalmas környezetben hirtelen nem stimmel egy-egy részelem. A jobb félteke feladata lesz a megváltozott formák, színek és összefüggések interpretációja. A mindennapi rutintól való elszakadás erőfeszítést követel, de megéri. A gondolkodási készségek gyors fejlődését hozza.
A szokások meghaladása
Ilyen egyszerű gyakorlatokkal képezhető agyunk: mint a szokásos iskolába vezető út helyett más útvonal kigondolása, új receptek kipróbálása, eddig még nem próbált tevékenységek, sportágak kóstolgatása, de hasonló hatású lehet egy új ülőhely is az osztályban, vagy a buszon, a nem domináns kéz használata a mindennapokban. A lényeg: a szokások meghaladása. Fontos, hogy megtanuljuk, milyen helyzetekben megy könnyen számunkra a tanulás, gondolkodás. A legújabb kutatások szerint a mozgatórendszer és az agy kapcsolata meghatározza az intellektuális funkciókat is. Ezért érdemes tudatosítanunk, hogy például állva, ülve, fekve sikerült-e legjobban memorizálnunk a tananyagot, esetleg volt-e olyan környezet, helyszín, ami kifejezetten kedvező volt számunkra (pl. a friss levegőn, az autó hátsó ülésén, vagy bizonyos helyiségekben), és miközben tanultunk, milyen testtájainknak voltunk hangsúlyozottan tudatában. Ezeknek az emlékeknek a felidézése támogatja az emlékezeti folyamatokat.
